A tegnapi Népszabadságban két igen érdekes publicisztika foglalkozott az MSZP válságával. Az egyik szerző a jelenlegi pártvezetés koncepciótlanságával és az „informális pártpénztárnokok” hatalomban maradásával magyarázza, hogy a párt miért nem tudott megújulni, és miért nem tudta növelni a támogatottságát. A másik szerző, egy ennél prózaibb magyarázatott hozott ugyanerre, jelesül azt, hogy Gyurcsány Ferenc továbbra is ballasztként nyomja le az MSZP-t, aki ráadásul „folyamatosan azt mondja, hogy a párt rossz úton halad, a választók hajlamosak lesznek ezt elhinni neki.” Alighanem mindkettejüknek igaza van.

Az LMP szempontjából az volt az igazán érdekes ezekben az írásokban, hogy érvelése alátámasztására mindkét szerző leírta azt, hogy szerinte az MSZP jelenlegi formájában miért elfogadhatatlan partner az LMP számára. Böcskei szerint azért, mert az MSZP semmit nem tette meg azért, hogy kiszabadítsa magát a saját oligarchái fogságából. „Miért lépne együtt egy a „lehet más”-ságra építő párt a belső világától elzártan, pénzügyileg csak alig átláthatóan működő MSZP-vel? Nem lennék LMP-s politikus helyében, mikor megkérdezik tőle: „Mi, akik azt hirdettük, hogy virul a Simicska–Puch-tengely, most összefogjunk az abban érdekeltekkel?”. Tóth Csaba szerint azonban a fő akadály Gyurcsány Ference személye. Szerinte az LMP, „nem teheti meg, hogy együttműködik Gyurcsány Ferenccel. Az LMP-t többek között a 2006. őszi események, az akkori politikai elit cinizmusa hívta életre. A párt számára éppen elég nehéz lenne a Fidesszel szemben az MSZP-vel mint párttal összefogni. Gyurcsánnyal összefogni azonban az identitás feladása volna.”

Mindkettejüknek igaza van, egész pontosan a kettejüknek együtt van igazuk. Érdekes, hogy az MSZP-t jól ismerő politológusok számára mennyire világos, hogy az MSZP ölelése miért lenne halálos az LMP számára. Az MSZP-ben mindig két párt volt. Az egyik párt, a Kádár-korszak kisemberének a pártja, az alkudozó, érdekkijáró, osztogató politikai kultúra megtestesítői. A másik párt, a Kádár-korszak reformértelmiségének pártja, amely a hatalommal ambivalens viszonyban állva kereste az általa megálmodott nagyszerű reformok megvalósításának lehetőségét. Az MSZP addig lehetett a magyar politikai legsikeresebb formációja, amíg képes volt a két párt közötti koalíciót fenntartani. Ez a koalíció, ha úgy tetszik a Gyurcsány-Puch tengely azért tudott működni, mert a demokratikus keretek között képes volt rekonstruálni a Kádár-korszak kényes egyensúlyát az anyagi biztonság igénye és valamiféle nyugatos modernizáció érzete között.

2006 után, a Gyurcsány-féle „reformkormányzás” idején ez a koalíció felborult. Az MSZP prognosztizálható szakadását végső soron hosszú évtizedekkel korábban megkezdett politikai küzdelmeire lehet visszavezetni. A Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció kiválásával az MSZP talán kibújhat a legelutasítottabb politikusának az árnyékából. De kérdés mire megy vele, ha a politikája továbbra is oligarchák foglya marad. Szerintem nem sokra.

Bebizonyosodott, hogy a Fidesz nem mer az emberek szemébe nézni, amikor a mai ülésén levette a napirendről a budapesti népszavazásra vonatkozó javaslatot. Még azzal sem törődtek, hogy a közgyűlés illetékes bizottsága egyhangúlag támogatta a javaslat napirendre vételét.

A Fidesz a fővárosban is gyáva nyúlként futamodott meg, és nyilvánvalóvá tette, hogy egyáltalán nem érdekli az emberek véleménye. Az LMP azért kezdeményezett népszavazást, mert a Fidesz javaslata elvenné a jogot a budapestiektől, hogy maguk válasszák meg a főpolgármestert., és a főváros vezetését. Ez a javaslat az ország fővárosának jövőjét is meghatározza, ami csaknem 2 millió embert érint közvetlenül. Annak ellenére, hogy az illetékes bizottság egyhangúan támogatta az LMP népszavazási kezdeményezésének napirendre vételét, a Fidesz megakadályozta még a tárgyalását is. Ezzel végkép egyértelművé tették, hogy a nemzeti együttműködés, és nemzeti konzultáció csak üres frázis, átvágás, amellyel leplezni próbálják, hogy a sajátjukon kívül nem érdekli őket semmilyen vélemény. Kaltenbach Jenő, az LMP frakcióvezetője felhítva a figyelmet arra, hogy az önkormányzati törvény értelmében az LMP népszavazási kezdeményezéséről a közgyűlésnek döntenie kell.

A Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) korábban megismert és a Fidesz budapesti választmánya által támogatott javaslata szerint a Fővárosi Közgyűlés több, mint 2/3 arányban olyan tagokból – a kerületi polgármesterekből – állna, akiket nem választottak meg oda, és ez a testület választaná meg a főpolgármestert. Ez a választási mód megszüntetné az egységes Budapestet, és 23 kiskirálysággá szabdalná szét.

A Fideszben úgy látszik nem értik, hogy a politikusoknak nem magukért kell dolgozniuk, nem azon szempontok szerint kell döntéseket hozni, hogy az eredmény minél jobb legyen számukra, hanem az általuk képviselt, őket megválasztott emberek érdekét kell szem előtt tartaniuk. Az LMP azt gondolja, hogy egy ilyen óriási jelentőségű, a budapesti lakosokat közvetlenül érintő változásról meg kell kérdezni az érintettek véleményét.

Kaltenbach Jenő
LMP fővárosi frakció – frakcióvezető

Karácsony Gergely
LMP országgyűlési képviselő – frakcióvezető-helyettes

Nem Tarlós István főpolgármester, hanem a budapestiek mögé álltunk be, mert vélelmezzük, hogy a fővárosiaknak megvan az igényük arra, hogy maguk válasszák a városvezetőt és a fővárosi közgyűlés tagjait – jelentette ki Karácsony Gergely az LMP frakcióvezető-helyettese az m1 Ma reggel című műsorában.

Ez túlmutat azon, hogy mennyire szeretünk dönteni a saját dolgainkról, arról is szó van, mennyire érvényesül tovább az a logika, hogy 23 kiskirály irányítja a várost, és nincs egységes városvezetést. Emlékeztetett arra, hogy Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere azt mondta: Budapestről a budapestieknek kell dönteni. Ő nyilván úgy értelmezte, hogy a budapesti fideszeseknek, mi meg úgy értelmezzük, hogy a budapesti polgároknak – tette hozzá Karácsony.

A politikus beszélt arról, hogy ha az Országgyűlésben elbukik a közvetlen választást célzó kezdeményezésük, egy ugyanezt fővárosi népszavazáshoz kezdenek aláírásgyűjtésbe. Úgy véli, a józsefvárosi népszavazás sikertelensége nem jelent semmit, az a kezdeményezés szerinte az intézmény lejáratásáról szól. Ha tartanak egy budapesti népszavazást, az a kormány másfél éves tevékenységéről is szól majd, és ez nem lesz túl pozitív – vélekedett az LMP-s politikus.

Karácsony Gergely szerint Paks bővítésének a kérdése is egy olyan kardinális probléma Magyarországon, melyben elvárható, hogy népszavazás döntsön. Ha úgy határozunk, hogy megépül Paks 2, akkor az elkövetkező 30 évben nem lesz pénz megújuló energiaforrások támogatására – hívta fel a figyelmet Karácsony. Arra a felvetésre, hogy számítások szerint 3-4 ezer milliárd forintba kerül a bővítés, és hogy erre bizonyosan nem lesz pénze Magyarországnak, a frakcióvezető-helyettes azt válaszolta: akkor miért költünk pénzt az előkészületekre.

Kérdésre válaszolva elismerte, hogy a II. kerület – ahol az időközi választáson az LMP Karácsony Gergelyt indítja - nem a legelmaradottabb része az országnak, de mint mondta, azért ott sem mindenki milliárdos. A Fidesznek most azért áll a zászló, mert azok az emberek, akik csalódtak a kormányban, nagyon sokan vannak, viszont nagyon kevesen szavaznak közülük. Ebben a választókerültben volt a legmagasabb mindig a választói részvétel, mely a 90 százalékot is meghaladta. Ha van olyan pontja az országnak, ahol nemcsak zsörtölődnek az emberek a kormányra, hanem el is mennek ellene szavazni, akkor az ez a kerület – érvelt Karácsony.

Arra a kérdésre, változik-e az LMP az MSZP-hez való viszonya, ha a szocialista pártból kiválnak Gyurcsány Ferenc szimpatizánsai, Karácsony azt mondta: nem tudja, mi folyik az MSZP-ben, a szocialistákkal szemben nem szokták pártok belső levelezését vizsgálni.

Egyhangúlag támogatta a fővárosi LMP-frakció népszavazási kezdeményezéséről szóló javaslatot a Fővárosi Közgyűlés jogi, ügyrendi, kisebbségi és vagyonnyilatkozat ellenőrző bizottsága hétfői ülésén.

A kezdeményezés arra irányul, hogy a főpolgármestert és a közgyűlés képviselőit a 2014-es önkormányzati választáson is a jelenlegi rendszernek megfelelően választhassák meg a budapestiek, tehát a főpolgármestert közvetlenül, míg a képviselőket pártlistákon. Az ellenzéki javaslatot az LMP mellett a Fidesz-KDNP és az MSZP képviselői is támogatták. A Jobbiknak nincs képviselője e bizottságban.

Kaltenbach Jenő LMP-frakcióvezető, a jogi bizottság elnöke azért nyújtotta be javaslatát, mert a kerületi - nagy többségében fideszes - polgármestereket tömörítő Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) tervezete értelmében 2014-től automatikusan a Fővárosi Közgyűlés tagjai lennének a kerületi polgármesterek, és a közgyűlés tagjai maguk közül választanák ki a főpolgármestert.

Az ügyben megszólalt Karácsony Gergely LMP-s országgyűlési képviselő is, aki - az önkormányzati szervezet nevére utalva - "böszmeségnek" nevezte a tervezetet. Közölte, álláspontjuk szerint a tervezett változtatás olyan mértékű beavatkozást jelentene a demokratikus önkormányzati rendszerbe, amelyről feltétlenül ki kell kérni az érintettek véleményét. Kaltenbach Jenő korábbi sajtótájékoztatóján közölte: ezért javasolják a közgyűlésnek, hogy helyi népszavazás keretében kérdezzék meg a budapesti polgárokat.

A határozati javaslatba foglalt kezdeményezés szerint a választópolgároknak arra kellene válaszolniuk: egyetértenek-e azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés határozatban kérje fel az Országgyűlést arra, hogy Budapest főpolgármesterét, illetve a közgyűlés képviselőit továbbra is közvetlenül válasszák? Kaltenbach Jenő szerint a BÖSZ tervezete közigazgatási szempontból is tragikus helyzetet idézne elő, mert azzal a főváros tovább szétaprózódna, és ezzel az egységes Budapest lényegében megszűnne.

A főpolgármester-választás mikéntjével kapcsolatban múlt csütörtökön megszólalt Tarlós István városvezető (Fidesz-KDNP) is, aki azt hangoztatta, hogy a közvetlen főpolgármester-választás ad legitimitást. Tarlós István szerint a demokráciában szükség van arra, hogy a főpolgármestert a választók válasszák meg és "ne körülbelül 17 ember, valamiféle pártelhatározás alapján". Utalt arra, hogy őt közvetlenül, több mint 300 ezer szavazattal választották meg; ez pedig "komoly legitimitást ad", amire szüksége van.

Népszavazást kezdeményez az LMP arról, hogy a főpolgármestert és a fővárosi közgyűlés képviselőit a jövőben is közvetlenül válasszák-e meg a budapestiek.

Karácsony Gergely országgyűlési képviselő a Városháza előtt tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján "böszmeségnek" nevezte a BÖSZ (Budapesti Önkormányzati Szövetség) tervezetét, amely szerint 2014-től automatikusan a Fővárosi Közgyűlés tagjai lennének a kerületi polgármesterek, és a közgyűlés tagjai maguk közül választanák ki a főpolgármestert.

Az LMP álláspontja szerint ez olyan mértékű beavatkozást jelent a demokratikus önkormányzati rendszerbe, amelyről feltétlenül ki kell kérni az érintettek véleményét. Kaltenbach Jenő fővárosi LMP-s képviselő bejelentette: ezért azt javasolják a közgyűlésnek, hogy helyi népszavazás keretében kérdezzék meg az ügyben a budapesti polgárokat.

LMP Karácsony Gergely parlamenti frakcióvezető-helyettest indítja a főváros II. kerületében az időközi országgyűlési választáson – jelentette be kedden Szél Bernadett választmányi szóvivő.

A jelölésről a területi közgyűlés döntött, amit az országos választmány is elfogadott. Szél Bernadett hangsúlyozta: meg akarjuk nyerni az időközi választást. Karácsony Gergely azt emelte ki, hogy a választásnak komoly tétje van, mert “ha van az országban olyan pont, ahol a választópolgárokat nem lehet megvezetni a Fidesz médiapropagandájával, az leginkább a II. kerület”.

Az elmúlt időszak gazdaságpolitikai “csetlés-botlása” is azt mutatta, hogy a kormány rossz úton jár, az ellenzéknek és a civil szervezeteknek pedig mindent el kell követnie, hogy ezt megállítsa. Az LMP ezért indított népszavazási kezdeményezést és ezért tekinti egyfajta kirakatválasztásnak a mostani voksolást – jelentette ki.

Hangsúlyozta, miközben az a cél vezérli az LMP-t, hogy megkezdje a Fidesz kétharmadának lebontását, az szóba sem került, hogy egy másik párttal közös jelölt állítása. Hozzátette, hogy amíg az első fordulóban kiderülhet, melyik ellenzéki jelöltben bíznak leginkább a kerület polgárai, addig bízik abban, hogy az LMP jelöltjeként képes lehet nyerni a második fordulóban.

A kampánya legfőbb mondanivalóját ismertetve azt mondta, meg akarja mutatni, hogy meg lehet törni a Fidesz hatalmát és el lehet indítani a változást. Ha magas lesz a részvétel és sikerül elérni, hogy azok eljöjjenek szavazni, “akik most a televíziót nézve zsörtölődnek”, akkor biztos vagyok abban, hogy ellenzéki győzelem fog születni – jelentette ki.

Kérdésre válaszolva közölte, hogy kampányára a törvény által engedélyezett egymillió forintot fogják elkölteni. Karácsony Gergely hozzátette, hogy aktivistáik a kerületben mindenütt fel fognak tűnni, mert ők a személyes meggyőzésben bíznak.

Arra is kitért, hogy amikor elfogadta a jelöltséget, azt kérte, a győzelme esetén a párt budapesti listájának egy II. kerületi jelöltje kapja meg a listás mandátumát. Az időközi választást azért kell megtartani, mert az egyéniben bekerült fideszes Balsai Istvánt a parlament alkotmánybíróvá választotta, így országgyűlési helye megüresedett.