A Fidesz kedden benyújtotta a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot. Ha egy konszolidált európai demokráciában élnénk, egy ilyen törvény aligha érdekelné az embereket. A választás technikai részleteit tartalmazza ugyanis, a választási eljárás tisztaságát pedig – gondolhatnánk – senki nem akarja meghekkelni. Kis hazánk azonban sajnos nem a konszolidált európai demokráciák közé tartozik. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy jó eséllyel a választási eljárási törvény fogja a parlamenti ciklus hátralévő részének legnagyobb társadalmi vitáját kavarni.
A vita tétje nemes egyszerűséggel az, hogy 2014-ben Magyarországon teljes mértékben szabad lesz-e a parlamenti választás. Véleményem szerint, ha a törvényjavaslatnak megfelelően bevezetik az előzetes regisztrációt, akkor nem.
Tudom, ezek kemény szavak. Aki ilyen következtetésre jut, annak alaposan alá kell támasztania a mondandóját. Ezt meg is teszem. Az elkövetkező napokban 5 blogbejegyzésben mutatom be, hogy miért aljasság bevezetni a regisztrációt. Le fogom írni, hogy a regisztráció bevezetése mellett felhozott Fideszes szöveg miért hazugság. Hogy a bevezetése mellett technikai érvek nem szólnak, az nem növeli a választói tájékozottságot, ellenben a választási részvétel mesterséges visszaszorítása rendkívüli károkat okozhat. Végül arról fogok írni, hogy a regisztráció bevezetése csak az egyik manipulatív eleme a Fideszes választási machinációknak.
Nálunk is szeptemberben lesz a regisztráció? (a kép forrása)
Első körben azonban tisztázzuk, hogy mi is az előzetes regisztráció és a Fideszes javaslat hogyan viszonyul a nemzetközi tapasztalatokhoz. Az egyértelmű, hogy az állam csak akkor tudja a szabad és tisztességes választásokat lebonyolítani, ha pontosan tudja, hogy kik azok a választók, akik rendelkeznek választójoggal. Ezeknek a polgároknak a listája a választói névjegyzék.
Az európai országok többségében a regisztráció állampolgári szempontból automatikus, a választói névjegyzék frissítése és gondozása az illetékes hatóság feladata (passzív regisztráció). Magyarországon eddig megfelelően működött a névjegyzék (ahogy azt a most benyújtott törvényjavaslat is elismeri), mégis egy olyan rendszerre állunk át, ahol nemcsak egy alkalommal, hanem folyamatosan regisztrálni kell – ez még az aktív regisztrációt alkalmazó országok között is szigorú elvárásnak számít.
Az sem jelent feltétlenül érdemi könnyítést, hogy on-line és levélben is lehet regisztrálni, hiszen az ügyfélkaput még az internetezőknek is csak egy kisebb része használja, levélben való feliratkozásra pedig csak két hét áll majd rendelkezésre a választóknak, ráadásul bő fél évvel a választás előtt, amikor sokakat egyáltalán nem fog érdekelni az egész. További szigorítást jelent, hogy a választás előtti 15. napon lezárul a regisztráció, így a nem regisztrált állampolgároknak nem lesz lehetőségük reagálni a kampány utolsó két hetében történt eseményekre. Végképp jogvesztő lenne az úgynevezett „feliratkozási időszak” bevezetése: e szerint csak négyévenként, szeptembertől áprilisig lehetne regisztrálni, aki kimarad, az négy évre lemarad. Igaz ez az elem feltehetően csak véletlenül került be a törvényjavaslatba – a jogszabály-előkészítés kaotikus voltát mutatja, hogy az egyik beterjesztő, Kósa Lajos is rosszul tudta, hogy mi szerepel a saját javaslatában. Az eredeti javaslatban szereplő elképzelés egyébként a világon sehol sem létezik, a szigorúbb, folyamatos regisztráció is azt jelenti, hogy ugyan minden választás új regisztrációt igényel, de erre mindig meg is van a lehetősége a polgároknak. Bárhogy is lesz, az állam kezdeményező szerepe így is szokatlanul korlátozott lenne: ugyan a kormány egy gyenge lökést adna a folyamatnak egy augusztusi levéllel, de aztán postafeladással együtt két hetünk lenne arra válaszolni.
A fenti ábra szemlélteti a regisztráció különböző formáit – az eredeti ábrába behelyezve Magyarország régi és új helyét is. Az európai országok szinte mind az automatikus regisztráció hívei. A Fidesz által – tévesen – emlegetett francia példa azért helyezkedik a passzív regisztrációs országokhoz közelebb, mert 2001 óta már az új (18 életévüket betöltött) generációknak sem kell regisztrálni, amennyiben részt vesznek a kifejezetten az ő számukra szervezett állampolgári tájékoztató napon. Franciaországgal ellentétben Nagy-Britanniában folyamatos reigsztráció van, de ezt csak a több száz éves hagyományok indokolják és így is jól működik: szinte minden háztartás regisztrálni szokott (2008-ban a választásra jogosultak 97%-a). Kanadában az éves adóbevalláson is lehet regisztrálni, és a választás napján is be lehet jelentkezni. A regisztráció annyiból áll, hogy az adóbevalláson van egy üres négyzet (checkbox), amit be kell x-elni. Ausztráliában minden első választó automatikusan megkapja a formanyomtatványt, az előre megfizetett válaszborítékkal. A fiatalok 17 és 18 éves korukban születésnapi üdvözlőlapot kapnak a választási hatóságtól, a középiskolákban pedig egy hetes tájékoztató kampányt szerveznek. Mexikóban egyszeri regisztráció van érvényben, azonban regisztrációs kártya személyazonosításra is alkalmas, ráadásul a választási hivatal munkatársai a hagyományosan elmaradottabb vidékeken személyesen keresik fel az állampolgárokat, hogy regisztráljanak.
Látható tehát, hogy még az aktív regisztrációs országokban is minden eszközt bevet az állam, hogy minél kevesebb ember maradjon ki a választásból (Mexikóban 2005-ben 95, Kanadában és Ausztráliában 2008-ban 93, illetve 92% volt a regisztrált választók aránya). Ha már a pozitív példákat nem sikerült átvenni, akkor a negatívat sem kellene: az egyetlen demokratikus ország az ábra baloldalán, aktív pólusban az USA. Rejtély, miért kellene ebben követni az amerikai rendszert, amely az egyik legrosszabbul működő regisztrációs rendszer a világon.
Magyarán egy jól működő regisztrációs rendszert rombolnánk le, és ezzel „felzárkóznánk” az Egyesült Államokat hosszú évtizedek óta feszítő, rosszul működő rendszerhez. Ilyen őrültséget csak akkor tesz az ember, ha nagyon muszáj. A fideszes képviselők szerint muszáj, mégpedig a határon túl szavazók miatt. Csakhogy ez egy kapitális hazugság. Erről fog szólni a holnapi bejegyzés.
