Tegnap számolt be róla az index.hu, hogy 1 millió forintra bírságoltak meg egy kávézót, amiért csak a figyelmezetés után tette ki a dohányozni tilos táblát. Ez az eset, mint cseppben a tenger mutatatja, hogy mennyire megnehezítette a kisvállalkozások sorsát az Orbán-kormány. Hosszú, nagyon hosszú a kisvállalkozások ellen elkövetett bűnök lajstroma.
- Az „Európa-bajnok” 27 százalékos ÁFA-val és a keresők nyolcvan százalékát kedvezőtlenül érintő egykulcsos adórendszerrel szűkítették a belső keresletet.
- Az ÁFA-emeléssel felpörgették a feketekereskedelmet, aminek a tisztességes vállalkozások látják a kárát. A NAV-botrány eltusolásával világossá tették, hogy a nagyhalak megúszhatják, a kicsik viszont nem.
- A botrányba fulladt on-line pénztárgép beszerzési kötelezettséggel csalókat küldtek a vállalkozók nyakába, őrületbe és extra költségekbe kergetve vállalkozók tízezreit.
- Számtalan új adónemet vezettek be, amelyek nem csak egyszerűn növelték a vállalkozások terheit, de az adóötleteléssel kiszámíthatatlanná, tervezhetetlenné tették a jövőt.
- A kkv-szektorban kifejezett „rezsinövelés” zajlott az elmúlt 4 évben – ide tartozik a telefonadó, a banki tranzakciós illeték, ezáltal banki költségek emelkedése; sőt, bizonyosrezsielemek a lakosságtól a vállalati szektorra hárultak át, mert a vállalati szférában a közműdíjak nem hatósági árasak, azaz a rezsinövekedés lakossági veszteségét áthárították a cégekre (elektromos áram, fűtés költség stb.) A cégek 78 százaléka mondta azt, hogy növekedtek az adóterheik.
- Bevezették a kamarai díjat, amit már el is kezdett behajtani az adóhatóság. Holott a díjért cserébe valójában semmilyen érdemi szolgáltatást nem kapnak a cégek.
- Növelték a vállalkozások adminisztratív terheit, az engedélyezési kötelezettségeket, általában még bürokratikusabban lehet elintézni hivatali ügyeket – ezt a vállalkozások 74 százaléka értékelte így.
- A trafiktörvénnyel több tízezer tisztességes kiskereskedőt tettek tönkre, csak hogy a haverok, a fideszes képviselők ismerősei és családtagjai meggazdagodhassanak.
- A szintén lepacsizott állami földbérlet-pályázatokkal helyi gazdáktól vették el a földet.
- És akkor még nem beszéltünk arról, hogy államosítottak mindent, amiben üzletet láttak: az uniós támogatási tanácsadást, a nyelvoktatást, a mérnöki megbízásokat és a tankönyvpiacot.
Mindezek után nem lehet meglepő, hogy a cégmegszűnések száma soha nem volt még olyan magas, mint tavaly. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint több mint 33 ezer céget töröltek 2013-ban Magyarországon, ami 16 százalékkal meghaladja a 2010-es negatív rekordot.
Ha egy kormány padlóra küldi a kisvállalkozói szektort, akkor joggal várná az ember, hogy az ő érdekeiket képviselő szervezetek hangosan kiabálnak ez ellen. Például tiltakozik a kormány politikája ellen a vállalkozói kamara. Vagy tiltakozik a Vállalkozók Pártja. De Magyarországon nem ez a helyzet. Nálunk ugyanis a bűnök elkövetője megegyezik azzal, akinek ez ellen tiltakoznia kellene: a kormány gazdaságszabályozásért felelős államtitkára ugyanis egyben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának és a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártjának is az elnöke.
Ez a sokoldalú ember, Szatmáry Kristóf egyszer azt nyilatkozta, hogy „a hazai gazdaságpolitika fontos célja a kkv-k több lehetőséghez juttatása”, és hogy „stratégiai partnereknek tekinti a kis- és középvállalkozásokat.” A hazai vállalkozások a kormány eddigi ténykedéséből nem sejthették, hogy a kormány a partnerük, de Szatmáry Kristóftól végre megtudhatták. Erre mondják: akinek ilyen partnere van, annak nincs is szüksége ellenségre.
