Két napja Kósa Lajossal vitáztam az előzetes regisztrációról az ELTE Jogi Karán, a Bibó István Szakkollégium rendezvényén. Illetve csak vitatkoztam volna, ha a tavaly elfogadott választási és a most a parlament előtt lévő választási eljárási törvény egyik fideszes előterjesztője legalább minimálisan képben lett volna a témában. A beszélgetés így bohózattá fajult, Kósának problémát okozott az is, hogy összeszámolja, hány szabad választás volt eddig Magyarországon, nem beszélve arról, hogy nem tudta, hogy a parlament által tavaly év végén elfogadott választási törvény eltörölte az úgynevezett érvényességi küszöböt, magyarán a választás eredménye érvényes akkor is, ha a választók fele sem ment el szavazni. A „vitaestről” a Kettős Mérce írt pontos beszámolót.
Az közismert, hogy Kósa milyen fogalmatlan választójogi kérdésekben. Amikor az egyik, igencsak befolyásos Fideszes politikussal beszéltem arról, hogy Kósával fogok vitatkozni, az illető kissé elsápadt és azt mondta: „te jó ég, milyen hülyeségeket fog beszélni”. És lám, igaza lett.
Szájer fűrésszel (a kép forrása)
Ami igazán meglepett, hogy Szájer József is ennyire tájékozatlan a nemzetközi tapasztalatokat és a saját pártja által beterjesztett törvényjavaslatot illetően. Amióta Szájer az iPad-jén összedobta a szabadságkorlátozó fideszes alaptörvényt, majd a feleségét belobbizta az igazságszolgáltatás élére, az én szememben kiiratkozott az alkotmányosságot komolyan vevők táborából. De azt nem gondoltam volna, hogy ennyire tájékozatlan is.
A tegnapi Magyar Nemzetben ő is beszállt a védhetetlent védeni akarók kórusába. Frappánsnak szánt felvetéssel kezdett. Elmesélte, hogy a belgiumi címére megérkezett a választási regisztrációra szóló felhívás, sőt megkérdezte a szomszéd asszonyt is, aki szintén kapott ilyen levelet. Lám, lám, Belgiumban is van előzetes regisztráció, mégsem tiltakozik az ellenzék, stb. Jó lett volna, ha Szájer nem a szomszédasszonyát kérdezi meg, hanem mondjuk megnézi a törvényt. A belga állampolgároknak ugyanis nem kell regisztrálniuk, csupán a külföldieknek. Egyébként már nemcsak az EU-s állampolgárok, hanem az azon kívüliek is regisztrálhatnak, ha 5 éve belga lakóhelyük van (az EU-soknak csak a regisztráció időpontjában kell belga lakóhellyel rendelkezniük). Ráadásul még a külföldieknek is csak egyszeri regisztráció van, tehát ha már egyszer megtették, akkor nem kell mindig újra. Nemcsak kampányidőszakban, hanem bármikor lehet regisztrálni, és természetesen postán is megtehetik.
De ez még csak a kisebb baj. Szájer nincs tisztában a nemzetközi gyakorlattal – amely szerint egyébként európai országok túlnyomó többségében nincs előzetes regisztráció. A nagyobb baj, hogy Szájer egy teljesen abszurd érvet vesz elő a regisztráció mellett, ráadásul az érveléséből kiderül, hogy nem ismeri az általa védett javaslatot. A derék EP képviselő szerint ugyanis paternalista gyakorlat, hogy az állam automatikusan vezeti a választói névjegyzéket, ezzel indokolatlan mértékben tárol adatokat az állampolgárokról és helyettük akarja meghozni azt a felelős döntést, hogy el akarnak-e menni szavazni.
Azt most hagyjuk, hogy a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítása, az állami mobilszolgáltató gründolása, a hulladékgazdálkodás államosítása, a Rába államosítása, a Mol részvények visszavásárlása és egyéb paternalista húzások után a paternalizmust szidalmazni minimum pikáns. És azt is hagyjuk, hogy egy olyan párt, aminek Kubatov Gábor a kampányguruja és amely törvénysértő módon végzett Nemzeti Konzultációt, az ne akarjon már az állampolgárok személyes adatbiztonságának védelmezője lenni.
Az igazán abszurd az, hogy a Szájer által védelmezni kívánt javaslat úgy vezetné be az előzetes regisztrációt, hogy az állami népesség-nyilvántartás továbbra is megmarad. Sőt, az állam nem csak azt fogja tudni, hogy kik a magyar választásra jogosultak, hanem azt is, hogy közülük kik akarnak elmenni szavazni. De még azt is, hogy a pártok és más jelölőszervezet számára kik fognak támogatói aláírásokat gyűjteni. És ezeket az adatokat nem a mindenkori parlamenti többség által felügyelt választási szervek fogják kezelni, hanem a fideszes többség által 9 évre bebetonozott pártkatonák.
Az államnak kutya kötelessége, hogy minden eszközzel segítse az állampolgárokat abban, hogy az egyik legfontosabb jogukat, a választáson való részvétel jogát gyakorolhassák. Aztán ők majd eldöntik, hogy akarnak-e szavazni vagy sem.
Lehet abban valami, hogy növelni kellene a politikai tudatosságot Magyarországon. Kezdjük a sort a fideszes politikusokkal.
