A regisztráció bevezetése mellett semmilyen technikai érv nem hozható fel – erről szólt a legutóbbi bejegyzésem. Valójában persze nem is ezek miatt akarják azt bevezetni a kormánypártok. Nézzünk néhány korábbi nyilatkozatot a valódi motivációval kapcsolatban.
- „Ha valaki az ország számára egyik legfontosabb döntésben részt kíván venni, akkor annyit igazán megtehet, hogy a maga részéről a szándékot jelzi” (Orbán Viktor)
- „Arra az alapkérdésre kell választ adni mindenkinek, aki a regisztrációval kapcsolatosan akar állást foglalni, hogy elvárható-e az egy választópolgártól, hogy 15 nappal a választások előtt – vagy ezt megelőzően akár mégtöbb idővel – annyit tudjon, hogy részt kíván venni a közös ügyek intézésében, vagy sem” (Gulyás Gergely)
- „Az a hatszázezer választó dönti el (a választást), aki az utolsó napokban határoz annak alapján, hogy ki ígér többet, ki ad több pénzt... és akinek semmilyen elképzelése nincsen még a saját életéről sem”(Kósa Lajos)
- „A tudatos szavazók döntsenek, és ne az utolsó pillanatban egy ingyensör befolyásoljon egy választói megnyilvánulást” (Harrach Péter)
- „...és nem a választási kampány finisében az ellenfelet démonizáló, lebutított kampányszövegekre vevő vadbarmok” (egy fideszes politikus)
Az első két idézet tökéletesen tükrözi a Fidesz demokráciafelfogását: szerintük nem a népnek van kormánya, hanem a kormánynak van népe. Szerintük nem elsősorban a politikusoknak kell törekedni a bölcs döntésekre, amellyel az állampolgárok javát szolgálják, hanem inkább az állampolgároktól várják el, hogy „felnőjenek” a feladathoz és bölcsebben döntsenek, mint eddig. Az utolsó három kijelentésből még jobban kiviláglik, hogy mit gondolnak a szavazókról a kormányoldalon. Valójában, azonban Kövér László egy korábbi megszólalása teszi ezt teljesen egyértelművé: szerintük azok a tudatos szavazók, akik rájuk szavaznak.
- „Mindenkinek van joga szavazni természetesen. Demokráciában – sajnos, nem sajnos, ízlés kérdése – ez így van. Legyen mindenkinek szavazati joga természetesen, de adhassa el az államnak. Az állam kijelöl egy fix összeget. Egy ötletszerű összeget, mint a mindenkori minimálnyugdíj összegét kijelöli. Aki ezért le akar mondani a szavazati jogáról, visszaviszi a kis kopogtatócéduláját, megkapja a pénzt, aztán menjen Isten hírével, kész. Bizonyos értelemben mindenki jól jár. Azok, akik kapnak ezért néhány ezer forintot, azok azért járnak jól, mi meg megszabadulunk azoktól, akik tulajdonképpen másképpen adják le a voksukat."
Végülis Kövér elképzelésénél mérsékeltebb, de szellemében azzal tökéletesen egyező intézkedés a regisztráció bevezetése. A különbség annyi, hogy mivel az államnak nincs pénze, ezért inkább úgy akar megszabadulni bizonyos választóktól, hogy azoknak kelljen fizetniük: az idejükkel, a türelmükkel, a bizalmukkal és az utazásra szánt pénzükkel. Magyarország jelenlegi helyzetéről mindennél többet mond, hogy ennek a gondolatnak az ötletgazdája a legfőbb népképviseleti szerv, a Parlament elnöke. Igazából mindez annyira botrányos, hogy ehhez képest voltaképp másodlagos kérdés, hogy egyébként igazuk van-e azzal kapcsolatban, hogy a korai regisztráció valóban a kevésbé tudatos választókat szűri-e ki. De egyébként ebben sincs igazuk.
Logikailag is könnyű belátni, hogy teljesen racionális a választási kampány utolsó napjaiban meghozni a választásról szóló döntést, hiszen bármikor napvilágot láthatnak olyan információk (lásd például a választás előtti utolsó pillanatban nyilvánosságra került Kubatov-féle adatbázisok ügyét), amelyek választási részvételre bírhatnak valakit. Sőt, az igazán tudatos szavazó a választás napján dönt, hiszen akkor van a legtöbb információ birtokában. Nincs okunk feltételezni, hogy a végsőkig kiváró választók kevésbé tudatosak, mint akik pártos szemüvegen keresztül szemlélik az eseményeket és már hónapokkal, évekkel előre meghozzák a döntést (ha esetükben egyáltalán döntésről beszélhetünk és nem „vallásnak” tekintik a pártválasztást).
A felmérések is azt mutatják, hogy az utolsó napokban döntők nem különböznek érdemben a többiektől sem az iskolai végzettség, sem a politikai tájékozódás terén. A politikai tudásra és az általános tájékozottságra vonatkozóan sajnos nem áll rendelkezésünkre közvélemény-kutatási adat, ugyanakkor azt más kutatásokból tudjuk (például ebből, ebből és ebből), hogy ezek szorosan összefüggnek a végzettséggel és a hírfogyasztással. Márpedig a 2010-es választás első fordulója előtti napokban készült felmérés szerint az utolsó két hétben pártot választók ezek szerint a jellemzők szerint nem különböznek a többiektől.
Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? |
Szokott Ön híreket hallgatni a rádióban? |
Szokott Ön napilapokat olvasni? |
||||
Mikor döntötte-el, hogy kire szavaz? |
8 általános |
főiskola, egyetem |
heti egyszer vagy még ritkábban |
hetente többször, naponta |
nem |
igen |
korábban, mint utolsó két hét |
24% |
14% |
33% |
67% |
43% |
57% |
utolsó két hét |
25% |
14% |
34% |
66% |
46% |
54% |
Forrás: Medián
A regisztráció bevezetése tehát valójában nem a tudatos, hanem a pártelkötelezett szavazók arányát növelné a választáson részt vevők körében. Holott az elmúlt években ez utóbbiak aránya így is meglehetősen magas volt. A nemzetközi összehasonlítások eddig is azt mutatták, hogy a parlamenti választáson való magyarországi részvételi arány csak azért nem sokkal kisebb az európai átlagnál, mert relatíve magas a pártelkötelezett szavazók aránya és a pártok mozgósítási potenciálja. Ez abból is látszik, hogy egy választáson minél kisebb a pártok jelentősége, annál nagyobb az elmaradásunk az európai részvételi átlagoknál – a parlamenti választásoknál 71-64,4=6,6% százalék, az önkormányzatin 62-48,4=13,6% a népszavazásoknál (Svájc kivételével 1990 és 2008 között) azonban már 54,6-39,4=15,2százalék. Sőt, 2006-ban Európában Magyarország volt az egyetlen ország, ahol többen vettek részt aktivistaként valamelyik párt kampányában, mint akik valamilyen civil szervezet munkáját segítették önkéntesként.
Ezt a pártok által leuralt politikai aktivitást erősítené tovább a regisztráció. Ne legyen kétségünk, nem a tudatos állampolgárok, a citoyenek fognak elsőnek regisztrálni. Hanem azok a szavazók, akik benne vannak a pártok (elsősorban persze a Fidesz) adatbázisaiban, akiket majd az előre kitöltött meghatalmazással keresnek fel a pártok (elsősorban persze a Fidesz) aktivistái, akiket a kisebb településen a helyi (elsősorban persze Fideszes) hatalmasságok majd jól megfélemlítenek. Azoknak a pártos, sokszor már-már szemellenzős szavazóknak a súlya fog tovább növekedni, akik eddig is túlságosan elnézőek voltak a saját pártjuk rossz teljesítményével, morális züllésével kapcsolatban. És azok fognak nagy számban kiszelektálódni, akik képesek ezeket a szempontokat akár az utolsó pillanatig mérlegre tenni. Ez talán jó a Fidesznek, esetleg az MSZP-nek is. De biztosan nem jó a magyar demokráciának.
De még ha lenne is hatékony eszköz a kevésbé tudatos, kevésbé tájékozott választók kiszűrésére, akkor is elfogadhatatlan lenne, ha ezt bárki alkalmazni akarná. A demokrácia minősége szempontjából ugyanis a minél magasabb részvétel, a választópolgárok közötti minél erősebb egyenlőség a legfontosabb. Hogy miért? Erről fog szólni a következő bejegyzés.
**********
A sorozat első részében arról írtam, hogy az előzetes regisztráció bevezetésével egy jól működő regisztrációs rendszert rombolnánk le, és ezzel „felzárkóznánk” az Egyesült Államokat hosszú évtizedek óta feszítő, rosszul működő rendszerhez.
A második részben arról írtam, hogy miért hazugak azok az érvek, amelyek a regisztráció bevezetését egyfajta technikai szükségszerűségként állítják be.