Bemutatkozás

Karácsony Gergely vagyok, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja.

E-mail: gergely.karacsony@parlament.hu

Találkozzunk a Facebookon

Videók

Friss

Lex DK vagy lex Fidesz?

2012.03.28. 16:43 bontópál

Hamarosan újabb fogaskerék kerülhet a helyére a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. A parlament ugyanis tegnap kezdte el tárgyalni Az Országgyűlésről szóló törvényt és a parlament házszabályának a módosítását. Az új törvény kapcsán leginkább olyan gumicsontokon rágódott eddig a nagyérdemű, mint a képviselők javadalmazása, a képviselők fegyelmezése vagy éppen a kissé avítt elnevezésű „háznagy” funkciója. Ezek sem lényegtelen kérdések, de vannak azért ennél fontosabbak. Például az, hogy továbbra is súlyosan korlátozva lesz a parlament munkájának a nyilvánossága. Vagy az, hogy hatályban marad az a tavaly év végén elfogadott házszabály-módosítás, ami lehetővé teszi, hogy a kormányoldal képviselői egy ülésszakban 6 alkalommal (tehát a rendkívüli ülésszakokkal is számolva akár évi 24 alkalommal) egy nap alatt átverjenek egy törvényt a parlamenten.

forrás

Az új parlamenti törvény igazi nóvuma azonban a következő mondat: „képviselőcsoport alakítására a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz, vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak”. Magyarán csak azok a pártok alakíthatnak frakciót a parlamentben, akik indultak is a választáson. Első ránézésre ez rendjén valónak is tűnhet, hiszen – mondhatnánk – ne legyen frakciója annak a pártnak, amelyikre nem szavaztak az emberek. Akik eddig ezt a javaslatot bírálták, azok ezt leginkább azért tették, mert a Fidesz ezzel megfúrná, hogy a Demokratikus Koalíciónak frakciója lehessen az Országgyűlésben. Teljes joggal, hiszen azok a képviselők, akik elhagyták az MSZP frakciót, azt abban a tudatban tették, hogy idővel saját képviselőcsoportot alkothatnak. A parlament alkotmányügyi bizottságának tavaly ősszel kiadott állásfoglalása szerint a DK képviselői a kilépéshez képest számított hat hónap múlva „csatlakozhatnak képviselőcsoporthoz, illetve vehetnek részt új képviselőcsoport alakításában”. Na, mire ez a hat hónap lejár, már életbe is lép az új törvény. (Az LMP egyébként, egyedüliként a pártok közül, már tavaly ősszel is DK frakció megalakítása mellett szavazott.)

A felháborodás teljesen jogos, ugyanakkor szerintem téves az az elképzelés, hogy ezt a passzust elsősorban a DK-val való kitolás miatt emelik be a törvénybe. A Fidesznek komoly politikai érdeke fűződik ahhoz, hogy Gyurcsányéknak frakciója legyen, hiszen a volt miniszterelnöknél – akit csak Hoffman Rózsa előz meg a népszerűtlenségi listán – senki sem tett többet azért, hogy aki Fidesz-szavazó volt, az az is maradjon. De a baj sajnos jóval nagyobb annál, mint hogy a DK-nak nem lehet frakciója. Ez a rendelkezés ugyanis teljesen ellentétes a parlamentáris demokrácia alaplogikájával, és hosszú távon súlyos károkat is okozhat a magyar demokrácia ügyének.

A képviseleti demokrácia ugyanis a szabad mandátum elvén alapszik. Ez azt jelenti, hogy a megválasztása után a képviselő a legjobb lelkiismerete szerint, minden befolyástól mentesen kizárólag a közjó érdekében cselekszik. Ezt az elvet nem sérti az, hogy a modern demokráciában a képviselők pártokban politizálnak, hiszen jogi értelemben a párt- és frakciófegyelem nem létezik. Éppen ezért, amikor a törvény meg akarja tiltani, hogy a parlamentben olyan pártok is alakíthassanak képviselőcsoportot, amelyek nem indultak a választáson, akkor súlyosan összekever két különböző dolgot: a pártok segítségével megvalósuló politikai megbízatást és a szabad mandátum elvét követő, közjogilag is létező mandátumot. Nem véletlen, hogy az európai demokráciák között alig találni olyat, ahol meg lenne tiltva a választáson nem induló pártok frakcióalakítása.

A javaslat abszurditásának jellemzéséhez vegyünk egy szemléltető példát. Tegyük fel, hogy egy párt a kampányban azt ígéri a választóknak, hogy megerősíti a demokratikus intézményeket, visszaszorítja a korrupciót, véget vett a megszorításoknak és az állami közszolgáltatások leépítésének. Tegyük fel, hogy ez a párt hatalomra kerülve ennek a programnak épp az ellenkezőjét valósítja meg. Tegyük fel, hogy ennek a pártnak néhány képviselője ehhez nem adja a nevét, kilép a pártból és egy új frakció alakítását kezdeményezi az eredeti program képviselete érdekében. A Fidesz törvénye értelmében nekik nem lenne módjuk frakciót alakítani.

forrás

Az országgyűlési törvény módosításának az a fő célja, hogy megakadályozza a Fidesz esetleges szétszakadását. Nem is feltétlenül ebben a ciklusban, de egy esetleges választási vereség után Orbán hatalmi pozícióját alapvetőn érintheti, hogy mennyire lesz képes egyben tartani a frakcióját. Mint arról már korábban írtam, a parlamenti létszám csökkentésének is ez az egyik értelme. „A negyedik választási vereséget (1994, 2002, 2006 és 2014) Orbán már nem biztos, hogy megúszná. Így még a mostaninál is nagyobb szüksége lesz arra, hogy hozzá hű mamelukokkal töltse fel a frakcióját. Márpedig száz végsőkig lojális jelöltet sokkal könnyebb találni az országban, mint százötvenet.” A választáson nem induló pártok frakcióalakításának tiltása kőkemény hatalmi eszköz lehet Orbán kezében.

Márpedig a magyar demokrácia és az alkotmányosság talpra állításához 2014 után óriási szükség lenne egy az Orbán-rendszerrel kritikus jobboldali pártra – és tetszik nem tetszik, ez leginkább a Fidesz romjain jöhet létre. Elek Istvánnal és Majtényi Lászlóval egyetértve én is azt gondolom, hogy az alkotmányosságot csak úgy lehet helyreállítani, ha az új alkotmány a politikai közösség egészének az értékeit fejezi ki. Egy ilyen, táborokon átívelő konszenzus kialakulásának az esélyét csökkenti az, hogy az új törvény megpróbálja összenöveszteni azt, ami nem tartozik egybe: az alkotmányt tisztelő és az arra fittyet hányó jobboldaliakat.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

6 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://karacsonygergely.blog.hu/api/trackback/id/tr784345687

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Lex DK vagy lex Fidesz? 2012.03.28. 18:57:01

A Fidesznek komoly politikai érdeke fűződik ahhoz, hogy Gyurcsányéknak frakciója legyen, hiszen a volt miniszterelnöknél senki sem tett többet azért, hogy aki Fidesz-szavazó volt, az az is maradjon.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2012.03.28. 19:01:13

azért szerintem egy kör gyurcsányozás bele fog még menni a hivatalos kommunikációba.

Diocles 2012.03.28. 19:34:55

"A felháborodás teljesen jogos, ugyanakkor szerintem téves az az elképzelés, hogy ezt a passzust elsősorban a DK-val való kitolás miatt emelik be a törvénybe."

A passzus nyilván nem (ezt egyébként tudtommal még a DK sem vitatta), hanem az időzítés.
Nyilván a Fidesz ráérne mondjuk júniusban is életbe léptetni a törvényt, de nem, nekik kifejezetten Gyurcsány "kinyírására" kell ez.
Ami valóban méltatlan pitiánerség, a döglött oroszlán rúgdosása.

A többiben egyetértünk, lám, nem fog sikerülni megszabadulniuk Orbántól, ez a törvény valóban ezt garantálja, gyakorlatilag kizárja a belső "lázadást", nem lesz több Dávid Ibolya, hiszen a "lázadóknak" csak a senki földje maradna.

Nem irigylem Önöket, mert ha netán valami csoda folytán győznének is, egy versenyképtelen gazdasággal, teljesíthetetlen (és Önök által tovább növelt) szociális és egyéb elvárásokkal, egy revansvágyó Fidesszel és az akkor immár egyedül "szűz", kipróbálatlan Jobbikkal kell szembenézniük. :)

takács bálint (törölt) 2012.03.29. 10:15:21

nem újabb pártok kellenek, hanem hatalommegosztás. a liberális demokrácia az, hogy a közhatalom megoszlik a politikai pártok és az egyéni képviselet között.

a rendszerváltás csak többpártrendszert hozott, és nem liberális demokráciát. több állampárt verseng a totális hatalomért. az egyik az lmp. a teljes népességen belül 5% körüli támogatottsággal. átlagos részvétel mellett a teljhatalomhoz nagyjából 25% kell és egy szatellit párt. az lmp nem akar se a fidesz, se az mszp szatellit pártja lenni. akkor mégis mi ez az egész. viccpárt?

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2012.03.29. 13:32:55

@takács bálint: tehát egy párt vagy a fidesz, vagy az mszp szatellitje, vagy viccpárt. Aha.

takács bálint (törölt) 2012.03.29. 14:08:17

@peetmaster:
nagyjából igen. a totális hatalomért folyó küzdelemben egy párt szociálisan demagógiával, vagy nemzeti populizmussal szerezhet többséget. ezeknek lehetnek szatellit pártjai, és vannak viccpártok (amatőr pártmozgalmak). pártpolitkából ennyit lehet kihozni.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2012.03.30. 14:45:52

@takács bálint: mármint a jelenkori Magyarországon. Az LMP a jövőt építené.