Bemutatkozás

Karácsony Gergely vagyok, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja.

E-mail: gergely.karacsony@parlament.hu

Találkozzunk a Facebookon

Videók

Friss

Miben különbözik az állam egy rablóbandától?

2012.03.12. 16:38 bontópál

 

A múlt héten jelent meg a Transparency Internacional Magyarországgal foglalkozó Nemzeti Integritás tanulmánya. Az elemzés megdöbbentő konklúzióval zárul. E szerint a jogszabály-előkészítés annyira átláthatatlan, az üzleti és a politikai elit összefonódása olyan erős, a kontrollintézmények függetlensége pedig olyan gyenge, hogy kijelenthető: Magyarországon a korrupció új, magasabb rendű formája alakult ki. Nem arról van szó, hogy vannak korrupció ügyek, amelyek vagy napvilágra kerülnek, vagy nem. Hanem arról, hogy a kormányzás hétköznapi üzemmódja arra állt rá, hogy bizonyos üzleti körök érdekeit kiszolgálja. Befolyásos érdekcsoportok az államot rabul ejtették és irányt irányítják.

Bő másfél évvel azután, hogy a miniszterelnök a választások éjszakáján azt mondta, hogy a fülkeforradalom elsöpörte az oligarchák korszakát. Bő másfél évvel azután, hogy Önök a kormányprogramban leszögezték: végre a közérdek fog uralkodni a magánérdek felett.

Szerencsére akadnak már a kormánypárti képviselők között is olyanok, aki tisztában vannak a helyzettel. Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár lemondását azzal indokolta, hogy a kormány politikáját maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák és zöldbárók koalíciója határozza meg. A többségük azonban úgy tesz, mintha azt se tudná, hogy miről van szó. Legalábbis, amikor az idexvideó azt kérdezte kormánypárti politikusoktól, hogy láttak-e már oligarchát, akkor csak kínos félrebeszéléssel próbálkoztak.

Kétségtelen, az oligarchák rejtőzködő életmódot folytatnak. Kerülik a nyilvánosságot, leszámítva persze azokat az eseteket, amikor újságokat, rádiófrekvenciákat vagy óriásplakát-helyeket kell megszerezni.

Szeretnék segíteni Önöknek abban, hogy tisztábban lássanak, kik azok az oligarchák, akiknek a magánérdeke meghatározza a kormányzást.

simicska-lajos.jpg

A kép forrása ez.

Egyrészt nézzük, hogy kiknek a közvetlen munkatársai voltak azok, a kormányváltás után a magánszférából érkeztek a közszférába és úgy tűnik, hogy a közszférában is tovább szolgálják a magánérdeket. Megmondanom Önöknek: Simicska Lajos és Nyerges Zsolt közvetlen munkatársa vagy cégtársa volt többek között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, a Közbeszerzési Tanács elnöke, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára, a kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár, a versenyhivatal elnöke, a Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója. Az előző fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás a miniszterré való kinevezés előtt Nyerges Zsoltnak adta át a médiacégét, de az új miniszter is a Nyerges-Simicska akolból érkezett, Biztos, ami biztos alapon azért kapott egy főtanácsadót is, Nyerges Attila, Nyerges Zsolt testvére személyében.

Ezek után nincs mint csodálkozni azon, hogy a Simicska-Nyerges cégháló minden fronton és minden piacon halálra keresi magát. Zászlóshajójuk a Közgép. Ez a cég vezette azt a konzorciumot, amiről még a kormányváltás előtt egy Fideszes többségű vizsgálóbizottság állapította meg, hogy milliárdokkal számlázta túl a Margit híd felújítását. A kormányváltás óta a Közgép és az által vezetett konzorciumok több mint 200 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket, legyen szó országos vagy önkormányzati megbízásokról, vasútfelújításról vagy szennyvízcsatorna fektetésről. Alvállalkozóként a Közgép részt vett a Kolontári helyreállításban is, és a ami napig nem cáfolta senki azt az értesülést, hogy a felhasznált murvát Simicska Lajos rokonainak a bányájából hozták. A legnagyobb falat a Szajol-Püspökladányi vasútvonal felújítása volt, amelyre a cég a harmadik legrosszabb ajánlattal kapott megbízást. Szintén a riválisok kigolyózásával nyert el a többieknél jóval drágábban egy napenergia-tendert a Közgéphez tartozó E-OS, amelynek korábbi vezetője jelenleg a Magyar Villamos Műveket vezeti. Mindezt úgy, hogy a Közgép elvileg egy fillér állami pénzhez nem juthatna, hiszen Önök az Alaptörvénybe iktatták, hogy csak olyan cég kaphat állami megrendelést, amelyikek a tulajdonosi háttere átlátható. A Közgép törvényellenesen titkolja, hogy kik a tulajdonosai. Az azonban tudható, hogy az igazgatóság vezetője Nyerges Zsolt és senki által nem cáfolt információk szerint áttételesen a tulajdonosai között van Simicska Lajos és felesége is.

Kormánypárti képviselőtársaimtól kérdezem! Önök szerint ez így rendben van? Önök szerint csak Simicska Lajos és Nyerges Zsolt volt kollegái képesek dönteni a fejlesztési pénzek elosztásáról? Csak Simicska Lajos és Nyerges Zsolt cégei képesek Magyarországon hidakat felújítani, csatornát fektetni, napenergiát hasznosítani?

Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim! A Transparency Internacional által felvetett veszély nem új keletű. Bő másfél ezer évvel ezelőtt Szent Ágoston írta azt, hogy a rablóbandát csak az különbözteti meg az államtól, hogy az emberektől elvett pénzeket jó célokra fordítja. Önök szerint ez a feltétel igaz az Önök kormányára is?

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

17 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://karacsonygergely.blog.hu/api/trackback/id/tr34312269

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

strongdong 2012.03.13. 13:40:53

"Megmondanom Önöknek: Simicska Lajos és Nyerges Zsolt közvetlen munkatársa vagy cégtársa volt többek között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, a Közbeszerzési Tanács elnöke (...)"

Gajdos Róbert mikor volt közvetlen munka- vagy cégtárs? Megmondom Önöknek: soha. Hazugság.

Sigray István 2012.03.13. 16:14:33

Tisztelt Karácsony Gergely!

Két kritikai észrevételem van:

1. Ön egy parlamenti párt frakcióvezető-helyettese. Talán nem kéne e pozícióból a bulváros símacskás "poént" erőltetnie. Vonatkozik mindez különösképp olyan komoly témára, mint a közpénzek átlátható és a közjó számára leghatékonyabb elköltése.

2. A leírt, és az országgyűlésben elmondott szöveg minden eleme megtalálható különböző internetes kiadványokban. Amit nagyon hiányolok, az pont az Önök munkája.

Miért nem mennek jobban legalább egy ügy után? A jogszabályok volnának hibásak? A jogalkalmazók? Mik volnának a közbeszerzések kiskapui, hogyan lehetne őket bezárni?

Ezekkel kéne a mindenkori ellenzéknek bombáznia a mindenkori kormányt.

bontópál 2012.03.13. 22:28:15

@strongdong: Több forrásból is úgy tudom, hogy Gajdos közei kapcsolatban állt Nyergessel. Az biztos, hogy évfolyamtársak voltak.
magyarnarancs.hu/belpol/felujitas-kozbe-szerzes-78865

G.Freeman 2012.03.14. 11:21:55

No és a blogíró nem talált véletlenül egy lófejet az ágyában?

G.Freeman 2012.03.14. 11:25:05

Macska úr az első viktor-kormány idején átkozódva sziszegte a kamerába hogy megkeserüli még a média hogy beleártotta magát a családi ügyeibe, vélhetően ezen ígéretét teljesítette amikor sikeres háttérhatalmat épített ki.

G.Freeman 2012.03.14. 11:35:06

@Sigray István:
Nyet.
Az állam felépítése a hibás. Az ötven százalékos állami újraelosztás, a kézi vezérelt, posztkádári gazdasági struktúra, a nagy állami elosztórendszerek, amelyek miatt az állam (politikusok) lép fel mecénásként, megrendelőként a normális esetben cégek helyett.
Így az állam a politikusok tetszés szerint bánnak a beérkező hihetetlen mennyiségű pénzzel, és a holdudvar vállalkozásait prostituálva szerzik meg azok támogatását.
Mindez okozza az állami korrupciót.
Mindez visszavezethető gazdasági-hatalmi és pártfinanszírozási okokra.
Megoldás a rendszerváltás, ahol a politika visszavonul a lehető legszűkebben vett állami feladatok mögé, nem von el és nem támogat semmit, a termelő szféra és a nemzeti vagyont előállító lakosság megkapja az ország termelésben való részvételéért járó, és őt megillető részt.
Momentán az ország teljesítménye az uniós átlag 62%-át teszi ki de a béreink ennek csak 22%-a.

Sigray István 2012.03.16. 09:23:31

@G.Freeman:
Őszintén szólva nem is értem a reakcióját. Én ugyanis tettem két kritikai észrevételt. Erre egy nyettel kezdődő reakciót kaptam, ami után semminemű viszont kritikai észrevétel jött, az én általam felvetett kritikákra. Ezzel szemben egy doktriner, sok tekintetben végig nem gondolt eszmefuttatást
láttam, amely liberális körökben hallható panelek összerakásából állt. Eszerint a korrupció
felszámolásának egyetlen eszköze az lenne, ha az állam további területekről vonulna ki.

Nos, a Karácsony úr által felhozott történetek többnyire olyan beruházásokról szóltak, amelyeket
a nálunk liberalizáltabb gazdaságokban is az állam finanszíroz. Leszámítva néhány szélsőségesen doktriner liberálist, konszenzus van abban, hogy a közlekedési infrastruktúra kiépítésében és karbantartásában, az oktatásban és az egészségügyben az államnak meghatározó résztvevőnek kell lennie. Ha ehhez még hozzávesszük az EU fejlesztési pénzeinek szétosztását, amit szintén az állam végez (különböző pályázatok kiírásával), láthatjuk, hogy az államnak jelentős közpénz fölött kell diszponálnia. Van néhány ország, ahol az állam e feladatát igen jól végzi, ahol alig fordulnak elő korrupciós ügyek, pl a skandináv országok.

Én azt gondolom, hogy ez lenne a feladat: Olyan közbeszerzési struktúrát, kialakítani, amely a közérdeket a jelenleginél sokkal jobban védi. Ennek eléréséhez szerintem egy országgyűlési képviselőnek nem sajtószemlés felolvasást kell tartania, hanem egyrészt közjogi javaslatokat beterjesztenie, másrészt pedig egy-egy ügyet precedensként vállára vennie.

G.Freeman 2012.03.16. 13:01:23

@Sigray István:
Én sem értem a reakcióját.
A nyet -vagyis magyarul "nem" erre vonatkozott:
"A jogszabályok volnának hibásak? A jogalkalmazók? Mik volnának a közbeszerzések kiskapui, hogyan lehetne őket bezárni?

Ezekkel kéne a mindenkori ellenzéknek bombáznia a mindenkori kormányt."

Elég a kiskapuk bezárásából, a nagy kapukat kellene kinyitni, akkor nem kellene kiskapukat keresgélni.

Hogy így liberális úgy liberális doktriner elvek-köszönik szépen, mondjuk Svédország vagy az USA esetében jól működnek, nálunk ahol ennek ellenkezője tapasztalható, pedig láthatólag dögrováson állunk..

A liberális az újmagyar közfelfogás szerint szitokszóvá alakult, azonban jó lenne ha legalább az értelmiség revideálná az erről kialakított felfogását.

Erről ennyit.

Az állami korrupcióról nem csak én hanem sokan mondják hogy a hazai állami szerkezet termeli ki a gazdaság és a politika összefonódását, erről remélem nem kell további esettanulmányokat idéznem.
Az ország gazdasági szereplői az állami újraelosztás magas szintje és a mindenható állam mecénásként való fellépése miatt korrumpálható.

Nálunk liberalizáltabb országban az állam komoly tétellel kisebb állami újraelosztást végez, pl az USA esetén 15%- Csehország esetében 35 % -míg nálunk ötven százalék.

Ennyivel is kisebb az esély hogy az állam beleszóljon az elosztásba, vagy egyáltalán: a politika diszponáljon a pénzek felett.

Mint például a magánnyugdíjpénztári pénzek esetén egy normális országban nem lehetett volna az egészet elvonni és másra költeni. Például Csehországban, ahol nem állami nyugdíj hanem csakis magánnyugdíj rendszer működik. Ezzel egy időben az állam természetesen nem von el erre pénzeket.

A közlekedési infrastruktúra kialakításáról csak egyet hozok fel példának: a Calais-Dower alagutat is magáncégek valósították meg.

A közbeszerzés mindenképpen a korrupció melegágya, szigorítani és bürokratikus rendeletekkel átalakítani lehet, de semmi értelme.Azzal csak bonyolítják és lassítják a dolgokat, de semmi sem akadályozza meg a túlszámlázást és a korrupciót, mindenki tudja hogyan lehet célzottan rászabni a kegyelt cégekre a tenderkiírást, és ha véletlenül közbeszerzés nélkül írnak ki személyre szabott pályázatot sem történik semmi. SEMMI. Nincs konzekvenciája, a politikusok azt mondják: politikai felelősség terheli a pályázatot kiírót- de a politikai felelősség annyi hogy a szavazókra bízzák hogy legközelebb adnak-e rájuk voksot vagy sem, más nem történik.
A szocialisták kitalálták hogy minden állami intézmény a honlapján hozza nyilvánosságra a közbeszerzéseket, változott valami?
A fidesz millió és egy megrendeléséről kiderült hogy túlszámlázták, a konklúzió az volt hogy hülyének lenni állampolgári jog, ha csak szimplán a sokkal drágább tendert fogadták el de nem állapítható meg, nem bizonyítható hogy saját zsebre történt, nem lehet vele mit kezdeni.
Az előző kormány kivizsgálta a fidesz gazemberségeit, és ötven hatalmas disznóságból 15 vádemelés történt amelyből egy -két kivétellel semmilyen jogi konzekvencia nem keletkezett.
A bürokrácia bürokráciát szül, a politikát minél messzebb kell távolítani az állampolgárok zsebétől, erre semmilyen bürokratikus módszer nem alkalmas.
Ez az én véleményem, és ezt tükrözi a fenti cikk is.

Sigray István 2012.03.16. 15:16:36

@G.Freeman:
Összegyűjtöttem Karácsony felszólalásában megnevezett konkrét eseteket. Ezek a következők voltak:

Margit híd felújítása, vasútfelújítás, szennyvízcsatorna fektetése, Kolontár helyreállítása, Szegedi Tudományegyetemen napkollektorok felszerelésére. Ezekről írtam, hogy szélsőségesen doktriner liberálisok
kivételével konszenzus van abban, hogy az efféle ügyekben az állam illetve önkormányzatok szerepe meghatározó kell, hogy legyen.

Ennek az alternatívája a szerintem szélsőségesen doktriner liberális alternatíva: a koncesszióba adott országutak világa, a koncesszióba adott hidak világa, a koncesszióba adott egészségügy világa, a koncesszióba adott felsőoktatás világa lenne. Ezekből én a magam részéről nem kérek.

Mégegyszer mondom, van a földgolyóbisunkon néhány ország, ahol a közpénzek felhasználásánál tipikusan nincs túlszámlázás, ahol igenis hatékonyan használják fel a közpénzt, és hazánk számára is ezt az utat tartom a megoldásnak

G.Freeman 2012.03.16. 20:01:24

@Sigray István:

Valóban vannak olyan országok ahol a tisztesség és a becsület a rendező elv, de mi nem tartozunk ezen országok közé.
Miért? Mert az állam a politika kezében van, az állami és önkormányzati cégek az aktuális politika martaléka és ilyen módon nem a hatékony gazdálkodás a cél, hanem a pártkasszák megtömése.
Erről szólt a fenti cikk is.
Számomra nem a magyar politika általános habitusának megváltoztatása a cél,hanem a ránk meredt posztkádári rendszer racionalizálása, a struktúra és rendszerváltás. Amit a közgazdászok és Európa is egyre hangosabban követel.
Nem csak "liberális" vagy "neoliberális" közgazdászok mint pl Bokros, hanem olyanok mint Mellár Tamás aki a fidesz közeli szakérők egyike.

Ezek között az állami szerepvállalás csökkentése szerepel, ezzel az állami újraelosztás csökkentése.
Nem tudom mi ehet az ön kifogása a liberális elvekkel, a jobboldal liberalizálta az egészégügy több szegmensét, amelyek azóta is kiválóan működnek:
a rendszerváltáskor az Antall-kormány engedte az amerikai művese-szolgáltatók letelepedését, jelentem: a művese szolgáltatás világszínvonal FELETTI szolgáltatást nyújt és mint ilyen mérföldekkel a hazai egészségügyi ellátási színvonal előtt jár, mindezt a társadalombiztáson belül. Másik a fidesz-kormány által privatizált háziorvosi praxis, és a patika-privatizáció.

Ezek is kifogástalanul működnek.
Az állami monopóliumként működtetett kórházak a MÁV, a MALÉV a tömegközlekedés pedig éppen halálán van, a MALÉV esetében már csődről beszélhetünk.
Több elvonást az állam már nem tud eszközölni mert a hazai adóterhelés meghaladja a lakosság és cégek teherbírását, és már a gazdasági fejlődést akadályozza. Ezen túl nem tudom mivel lehet még az állami tulajdont tovább tutujgatni.
Ez a struktúra működésképtelen.
Nem csak gyakorlatban hanem elvben is, hiszen a szocializmusban megtanulhattuk hogy ami mindenkié az senkié sem.
A szélsőségesen liberálisnak titulált elvek más országokban, és itt Magyarországon is működőképesek- amíg az állam nem babrál bele a működésükbe.

G.Freeman 2012.03.16. 20:43:34

A posztkádári struktúra szociális piacgazdaság néven futott tovább.

Ezen belül az állam továbbra is fenntartotta a koraszülött jóléti állam alapvető struktúráit, és ezzel hihetetlen mértékben eladósította az országot.
Lehet létrehozni és üzemeltetni rengeteg jóléti intézményt pl ha a világ leggazdagabb országait nézzük, Svédországot, Nagy Britanniát, Németországot, de egy állandóan deficitet előállító országban nem.

Az állam biztosít sok szociális és más jóléti szolgáltatást, amely természetesen nem kegy hanem a lakosságtól ennek árát elvonják, helyesebben ide sem adják.
Ez érhető tetten azon jelenségből hogy a teljesítményünknek nem megfelelő bért kapunk, nyilván: az állam ebből finanszírozza a különböző támogatásokat, az oktatást, a tömegközlekedést, miegyéb.
Csakhogy az állam látványosan igyekszik kivonulni ezen szolgáltatások mögül, azonban az elvonások mértéke nemhogy csökkenne, hanem nő, ezen felül ezen szolgáltatások egyre gyatrábbak, és egyre több más pénzeket vonnak el ezen gyatra színvonal fenntartása érdekében.
Ahogyan a tárdaslombiztosításnál: a járulékot évtizedek óta fizetjük, előre fizetünk, ezért elvileg a biztosító ingyen kellene szolgáltasson, de nem ez történik: egyre többe kerül a gyógyszer, hálapénzes az egészségügy, ráadásul egyre hitványabb szolgáltatást kapunk. Ezért érdemes fenntartani ezt a rendszert??

A "szélsőségesen liberális" Bokros megnyirbálta a családi pótlékot, alanyi jogúból rászorultsági alapúra cserélte, tandíjat vezetett be. stb.
A következő kormánynak strukturális reformokat kellett volna bevezetnie hogy az állam továbbra is finanszírozható legyen, de nem tették, sőt az előző kormány intézkedéseit is visszavonták.

Ilyen körülmények között a deficit és az államadósság folyamatosan nőtt. Az állami vagyon eladásából csökkentették ugyan az államadósságot, de mára az állami vagyont eladták, innentől nincs mit eladni, most már muszáj pozitív egyenlegű költségvetést elkészíteni, azonban ezt még mindig nem struktúraváltással hanem a lakosság adóterheinek növelésével próbálják megoldani.

Az állam elveszi a pénzt a termelő ágenstől és a lakosságtól, így saját csapdájába esik: ha a termelés nőne is, a lakosság fogyasztás stagnál vagy visszaesik, nem tudja megvásárolni a termékeket.
Mi a megoldás?
OV ebben az egyben jól gondolkozott amikor egyszeri, nagy mértékű adó és járulékcsökkentés harangozott be, azonban amikor megkérdezték tőle hogy és mit fog tenni a keletkező hiánnyal, azt válaszolta hogy kevesebb adót többen, szívesebben fizetnek meg, így nem lesz kiesés.
Már akkor tudni lehetett hogy ez nem igaz.
Az adókat úgy lehet csökkenteni ha az állami feladatokat is csökkentjük.

Az állami feladatokat át kell tekinteni.

Matolcsy úr is ebben látja az ország bajait: felsorolta hogy hol folyik ki a pénz az országból.

www.napi.hu/magyar_gazdasag/matolcsy_8500_milliard_forint_folyik_el.513513.html

"A bürokrácián, az állami pazarláson és a korrupción 2700 milliárd, míg a külföldi kézben lévő belföldi monopóliumoknál 3000 milliárd forint folyik ki az országból - írta a Heti Válaszba a nemzetgazdasági miniszter."

Erről beszélek.
A külföld kezében levő monopóliumok esetén látszólag a privatizáció okolható, azonban a fő probléma nem a privatizációval, hanem a MONOPOLHELYZETTEL van. Kapitalista országokban szigorú monopóliumellenes törvények vannak, amelyek helyes szabályozás esetén megakadályozzák hogy az árakat kontroll nélkül emelni lehessen.
A mi verziónk, az állami árfelügyelet semmit sem ér.

Én így látom a dolgokat.

G.Freeman 2012.03.16. 21:21:54

Struktúraváltásért ordít az egész rendszer.
A fidesz bölcsen elköltötte a manyup-pénzeket, amelyet még Horn csapata alapozott meg a nyugdíjkassza harmadik pillére gyanánt.
Mostanra szinte kizárólag az állami kirovó-elosztó rendszer maradt, ami egy pilótajátékként működik: az újonnan befizetők pénzéből fizetik a régiek kifizetéseit.
Ezzel két nagy baj van: egyik hogy a befizetők most is kevesebben vannak mint akiknek kifizetést kell eszközölni, a másik pedig a struktúra másik problémája: a az adó és járulékelkerülés.
Miért nem akar fizetni a lakosság? Mert nincs érdekeltté téve: mindenki valaki más számára fizet.
A most aktív korúak fizetik a nyugdíjasok számára a fizetnivalókat. Nyilvánvaló hogy aki tudja, dezertál a befizetések alól: minimálbérrel jelenti le magát és az alkalmazottait.
Így masszívan deficites a nagy állami elosztórendszerek tőkealapja, és az államnak a rendszer fenntartása érdekében újabb és újabb plusz adókkal kell kipótolni azt.
De mint mondtuk: több adót már nem visel el a rendszer.
Mi a megoldás: a struktúraváltás.
Mindenki fizesse magának a saját ellátórendszeri díjait, ezzel egy időben az állam vonuljon ki a nyugdíj és egészségbiztosítási ellátásból.
Természetesen a szociális rendszer fenntartása mellett.
Az eddig jövedelemeltagadók onnan saját rizikójukra fizetik a járulékokat: ha nincs biztosítás, nincs egészségügyi ellátás.
A gazdaság szereplői egy csomó állami elvonástól szabadulnak meg amely a gazdaság intenzifikálására jótékonyan hat, csökken a munkanélküliség, a lakosság az elvonások nélküli bére közelít a nyugati bérekhez. Marad pénzük rezsire, fogyasztásra.
Ez az öngondoskodó társadalmi rendszer-amely nyugaton működik.

G.Freeman 2012.03.16. 21:29:16

Ezen tézist igazolja az alábbi statisztika:
"2010-ben az adózók 10 százaléka fizette az szja 56 százalékát, 20 százaléka pedig a 76 százalékát. Ezeket a számokat korrigálva a közszférával még szembetűnőbb az aránytalanság."
Az adóelkerülés nemzeti sportja okozza a struktúra életképtelenségét és fenntarthatatlanságát.
Mivel adónöveléssel nem az adóelkerülőket hanem a becsületesen adózókat tudják tovább adóztatni, a struktúraváltás elmaradása tovább nem halogatható.
Ezen nem javít semmiféle más adó, például a vagyonadóként funkcionáló, gépjárművekre és közlekedésre rakott extra adóterhek sem.

Sigray István 2012.03.17. 11:58:48

@G.Freeman:
Nézze, konkrét ügyek lettek megnevezve, amikre megoldást kell találni. Nézzünk egy konkrét, Karácsony Gergely által említett ügyet:

Ha a Margit híd felújítása irreálisan sokba került, arra valamilyen választ kell adni a politikának. Elméletileg három válasz lehet:

1. Hagyjuk a budapesti hidakat lerohadni, és akkor az egész nem kerül semmibe.

2. Koncesszióba adjuk a hidakat mondjuk 99 évre, a koncesszor hídpénzt szed, és abból tartja karban
a hidakat.

3. Kialakítunk egy működőképes, a pénzpazarlást kivédő közbeszerzési struktúrát.

Az első alternatíváról nyilvánvalóan nem lehet szó, a másodikat én szélsőségesen liberálisnak tartom, és azt gondolom róla, hogy nem lenne működőképes. Szerintem tehát marad a harmadik alternatíva. Mindazok, akik ezért küzdenek, legyenek a politikai paletta bármelyik szegletében is, a jó oldalon állnak.

G.Freeman 2012.03.17. 23:12:16

@Sigray István:

A koncesszor hídpénzt szed- ahogyan a Csalagút bejáratánál a roll-on kapunál.
Annyi évre hogy nekünk és neki is megérje. No persze, itt is meg van a csalás lehetősége: az állami megbízott saját zsebre dolgozva némi baksisért nagyobb megtérülést biztosíthat a tender győztesének.
Viszont:
Az állam szűkös erőforrásait nem kell lekötni, nem kell hitelt felvenni, mindenki boldog.
A közbeszerzési eljárások nem tudom mitől lennének jobbak, ha ugyanaz a politikusi réteg diszponál a pénzek és megrendelések felett.

Sigray István 2012.03.18. 14:43:18

@G.Freeman:
Uram, a Csalagutat magánbefektetők építették, komoly pénzt invesztáltak bele. Ez nem analóg azzal, hogy meglevő hidakat koncesszióba adnak. Nem véletlenül nem módi nagy városok hídjait koncesszióba adni.

Szerintem nem érdemes tovább vitatkoznunk. Én elképzelhetetlennek, és szélsőségesen doktriner liberális ötletnek tartom a budapesti hidak koncesszióba adását, Ön pedig nem. A blog olvasói majd eldöntik, melyikünk álláspontját fogadják el.

De ha már ez a koncessziós gondolat egy országgyűlési képviselő, mi több frakcióvezető-helyettes blogján felmerült, kíváncsi volnék Karácsony úr véleményére is. Mekkora szerepet gondol képviselő úr az államnak? Milyen jelenlegi feladatkörét adná mondjuk koncesszióba? És, ha már konkrétan felmerült itt, elképzelhetőnek tartja-e a budapesti hidak koncesszióba adását?

2012.03.27. 14:02:11

Megszűnt a több évtizedes munkahelyem.
Saját kezembe kellett venni a sorsom alakulását, ezért kezdtem el keresni az interneten. Így bukkantam rá a KMD által kínált lehetősére, melyet mindenkinek ajánlok a mellékelt honlapon:

kmdholding.com/hub3p3a