a Velencei Bizottság Elnöke
Thomas Markert
a Velencei Bizottság Titkára
Tisztelt Elnök Úr,
tisztelt Titkár Úr!
A Magyar Országgyűlés 2011. december 23-án fogadta el az új választójogi törvényt. Az új választási rendszer az előzőhöz hasonlóan vegyes választási rendszer, ám ezen belül nőtt az egyéni választókerületekben megválasztott mandátumok súlya.
Az egyéni választókerületi körzetek meghatározása kapcsán a törvény előterjesztői a jogszabály indoklásában és a sajtóban is rendszeresen hivatkoztak a Velencei Bizottság 2002-es választási kódexére. Arra hivatkoztak, hogy a korábbi törvényi szabályozás óriási különbségeket tett lehetővé az egyes választókerületekben élő választók számát illetően, az új szabályozással ezek a különbségek jelentősen csökkenek. Kétségtelen, hogy az új szabályozás részben megoldja a területi egyenlőtlenségek problémáját, ehelyett azonban létrehoz egy legalább ennyire súlyos, ha nem súlyosabb problémát: az új választókerületi besorolás ugyanis politikailag tendenciózus. Véleményem szerint a tavaly év végén elfogadott választójogi törvény több ponton is egyértelműen ellentétes a Velencei Bizottság ajánlásával.
Egyrészt az ajánlás azt tartalmazza, hogy a választókerületbe sorolt állampolgárok száma legfeljebb 10 százalékos mértékben térhet az egy képviselői helyre jutó választópolgárok számától, és semmiképpen nem lehet nagyobb 15 százaléknál, kivéve, ha azt valamilyen rendkívüli körülmény indokolttá teszi (valamilyen kisebbség speciális helyzete vagy nagyon ritkán lakott országrészek.) Magyarországon semmilyen rendkívüli tényező nem nehezíti a választókerületek egyenlő besorolását, hiszen nincsenek nagy számban és egy tömbben elő kisebbségek, és nincsenek nagyon különböző lélekszámú régiói sem az országnak. Csupán az ország közigazgatási határaihoz kellene igazodni, de ez önmagában lehetővé tenne egy tökéletesen egyenlő választókerületi besorolást is. Ehhez képest azt látjuk, hogy az új választókerületek lélekszámában indokolatlanul nagyok a szóródások: a 2010-es választási névjegyzék adatai alapján számolva a választókerületek átlagos szóródása is megközelíti a 10 százalékot (8,17 százalék), a választókerületek egyötöde 10 százaléknál nagyobb mértékben, két esetben 15 százaléknál is nagyobb mértékben tér el az átlagértéktől.
Másrészt a bizottság ajánlása azt is tartalmazza, hogy a határok kijelölésekor tekintettel kell lenni a földrajzi határvonalakra. A választókerületi törvény látványosan megszegi azt az ajánlást, amikor olyan választókerületek hozott létre, amelyeket Magyarország legnagyobb folyója, a Duna, vagy éppen a legmagasabb hegysége, a Mátra oszt meg földrajzilag.
Harmadrészt a bizottság ajánlása szerint a választókerületi határokat egy olyan bizottság döntése alapján kell létrehozni, amelyben független szakértők vannak többségben és részt vesznek benne a pártok delegáltjai. Ehhez képest a választókerületek határaival kapcsolatban semmilyen szakmai egyeztetés nem történt, ilyen bizottság nem jött létre, az ennek létrehozását kezdeményező indítványokat a kormánytöbbség leszavazta. A választókerületek határait csupán a törvény melléklete tartalmazza, minden indoklás és kifejtés nélkül.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a törvény előterjesztői nem egyszerű feledékenységből hagyták figyelmen kívül a Velencei Bizottságnak ezeket az ajánlásait. Azért tették ezt, mert olyan választókerületi besorolást akartak létrehozni, amely számukra kedvező irányba torzítja a választók akaratát. Úgy alakították ki a körzeteket, hogy a korábbi választási tapasztalatok alapján egyértelműen a Fidesz felé húzó választókerületek az átlagnál jóval kisebbek, a korábban az ellenzék felé húzó körzetek az átlagnál jóval nagyobbak legyenek. Egyértelműen leleplezi ezt a politikai szándékot, hogy az új választókerületi besorolásban az összes választópolgár száma és a Fideszre 2010-ben leadott szavazatok aránya között meglehetősen erős és fordított irányú a kapcsolat (-0,46 százalékos a korreláció). Ez súlyosan sérti a választópolgárok egyenlőségének elvét, és súlyos beavatkozás a választói akarat kinyilvánításába. Ebben a választási rendszerben a Fidesz akkor is megszerezheti a legtöbb mandátumot, ha volt olyan párt, ami országos eredményében 4-5 százalékponttal is megelőzte. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a többségi választási rendszerekben elvileg előfordulhat, hogy nem az a párt nyeri a választásokat, amelyre a legtöbben szavaztak. Előfordult már ilyen eset Nagy-Britanniában is. Ám Nagy-Britannia egy nagy területű és földrajzilag meglehetősen heterogén ország, ahol a választókerületi rendszernek sok száz éves hagyománya van és ahol egyébként külön bizottság őrködik a választókerületi határok felett. Magyarországon azonban csak egyetlen oka van a torz választókerületi rendszernek: a Fidesz hatalmi érdeke.
Szeretném továbbá felhívni a figyelmüket arra, hogy a Fidesz meghatározó politikusai a sajtóban már felvetették, hogy a választói névjegyzékbe való automatikus bekerülés jól működő jelenlegi rendszere helyett be szeretnék vezetni az előzetes regisztrációt, méghozzá meglehetősen rövid határidők alkalmazásával. Ez tovább erősítené a Fidesz hatalmi érdekeit a választások során, ez a párt rendelkezik ugyanis a legrészletesebb adatbázissal a választókról – amelyhez egyébként többek szerint vitatható módon jutott hozzá.
Tisztelt Bizottság! A kormánypártok sokszor azzal vádolják meg az ellenzéki politikusokat, hogy elárulják nemzeti érdekeket, amikor nemzetközi fórumok lépnek fel a jogállam és demokrácia magyarországi rombolása ellen. Mi, az LMP politikusai mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy Magyarország nemzeti érdeke az, hogy a demokrácia erős legyen hazánkban. Éppen ezért hazafias kötelességemnek érzem, hogy felhívjam a Bizottság figyelmét arra, hogy az új választási törvény tartalmában és szellemében is teljesen ellentétes a bizottság ajánlásával és a magyar választóknak azzal a jogos igényével, hogy tiszta versenyben és szabadon válasszák meg a képviselőiket.
2012. február 23.
Üdvözlettel:
Karácsony Gergely
Lehet Más a Politika
frakcióvezető-helyettes
