Bemutatkozás

Karácsony Gergely vagyok, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja.

E-mail: gergely.karacsony@parlament.hu

Találkozzunk a Facebookon

Videók

Friss

Ami megbocsájtható, és ami megbocsájthatatlan

2012.02.20. 22:13 bontópál

Tegnapi hír, hogy a német konzervatív-liberális kormánykoalíció az ellenzéki szociáldemokratákkal és a zöldekkel közösen Joachim Gauck evangélikus lelkészt, kelet-német polgárjogi harcost, a volt NDK állambiztonsági iratait kezelő hivatal első vezetőjét jelöli a Német Szövetségi Köztársaság elnöki tisztségére.  Gauck nem is olyan régen az ellenzéki szocdemek és a zöldek közös köztársasági elnök-jelöltje volt. Akkor végül is a jobboldali Christian Wulff lett a befutó, de ő lemondott, miután kiderült, hogy túlságosan jóban volt néhány lobbistával.

Németország megint kitűnőre vizsgázott politikai kultúrából. Ha kényszer hatására is, de az államfő képes volt lemondani, amikor kiderült, hogy korábban olyan dolgokat csinált, ami miatt nem maradhat az ország első embere. Ha politikai kényszer hatására is, de a német kancellár képes volt belemenni abba, hogy az ellenzék korábbi jelöltjét jutassa az elnöki székbe.

Nyomasztó, hogy hol vagyunk mi ettől. Mikor vonja már le az egyetlen lehetséges következtetést a plágiumbotrányból a magyar államfő? És mikor fordulhat elő, hogy a magyar miniszterelnök az ellenzék korábbi jelöltjét jelöli köztársasági elnöknek? Ja és mikor lesz a magyar ellenzéknek olyan jelöltje, mint Joachim Gauck? (Az LMP Sólyom Lászlót csak szimbolikusan jelölhette államfőnek.)

A németek politikai kultúrája annak ellenére, vagy talán éppen azért példaértékű, hogy a XX. század mindkét totalitárius diktatúrájában részük volt, és mindkettőt fel tudták dolgozni. Azzal kezdték, hogy nem hárították senkire a felelősséget a múlt bűnei miatt – igaz a nácizmus esetében erre nem is volt lehetőségük. De példaértékű volt a szembenézésük az NDK embertelen rezsimével is, és ebben a szembenézésben kiemelt szerepe volt a most feltehetően az államfői posztot is megkapó Gauck-nak.

Mai hír, hogy a magyar parlament többsége még csak tárgysorozatba sem vette – azaz megtárgyalásra alkalmasnak sem gondolta – Schiffer András törvényjavaslatát az 1989 előtti állambiztonsági iratok nyilvánosságával kapcsolatban. Bár valószínűleg ez volt a parlamenti ciklus leginkább megosztó szavazása, mivel tucatnyi kormánypárti képviselő támogatta az LMP javaslatát, a lényeg mégiscsak az, hogy 22 évvel a rendszerváltás után, ismét elszalasztottuk a lehetőséget arra, hogy szembenézzünk a múltunkkal.

 Én 14 éves voltam 1989-ben. Pontosan tudom, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy nem kellett egy hazug, aljas és az emberek millióinak korrumpálására épülő rendszer ingoványai között élnem, karriert csinálnom, családot eltartanom. Ezért nem akarok senki felett ítélkezni. Ami engem illett, potenciálisan megbocsájthatónak érzek minden bűnt, amit bevallanak, vagy legalább amiről tudhatok. De a múlttal való szembenézés megakadályozása, a múlt lezáratlanná tétele és ezen keresztül a jelen politikai kultúrájának a fertőzése olyan bűn, amit nem tudok megbocsájtani.

 

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://karacsonygergely.blog.hu/api/trackback/id/tr954150636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TibiOriginal 2012.02.25. 13:34:57

"Pontosan tudom, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy nem kellett egy hazug, aljas és az emberek millióinak korrumpálására épülő rendszer ingoványai között élnem, karriert csinálnom, családot eltartanom"

Kedves Gergely!
Most is ott élsz! Java része a neveknek sem változott, csak más államforma égisze alatt teszik mindezt! Az már más kérdés, hogy azok, akik épp' ez ellen harcoltak '89 előtt (jelzem MSZMP-s párttagként) és most kormányon vannak, szembehelyezkednek a saját Maguk által reklámozott értékekkel! Mi változott? Akkor voltak képmutatók, akkor hazudtak, vagy most villantják meg igazi énjüket ezt döntse el az aki akarja. Személy szerint úgy látom és tapasztalom, hogy 22 éve propagandisták, illúziókeltő hazugok és nemritkán negyven éve az Országház padsoraiban semmihez sem értő élősködők növesztik az aranyeret azért, hogy mindenféle masnival feldíszített dobozban próbálják az általuk összelapátolt aszott szart elrejteni.

Schiffer András illúziókat kerget. Nincs érdeke senkinek sem abban, hogy a választópolgárok, a maival 90%-os hasonlóságot olvassanak ki a gulyás-kommunizmus irattári anyagából.

Németországból hazajövet két évszázaddal kell az óráinkat visszaállítani, ott van bátorság, itt csak kényszeres fóbiák, hogy a valóságot saját magatok és a parlamentben állítólagosan, 386 mutáns élősködő képviselte Magyar Köztársaság (vagy mi a nyavalyának hívják) lakói elől a seggetek alá gyűrjétek, csak megvillantva néhány papírfecnit, jószerével elégetve a szavazócédulákat is, amiket értetek dobáltak az urnákba 2010 tavaszán...

Üdvözlettel:

Újvilág