Bemutatkozás

Karácsony Gergely vagyok, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja.

E-mail: gergely.karacsony@parlament.hu

Találkozzunk a Facebookon

Videók

Friss

Tíz érv az ingyenes felsőoktatási alapképzés mellett

2014.03.26. 10:33 bontópál

Az Együtt-PM szövetség választási programjában már korábban is szerepelt a felsőoktatási alapképzés (BA) ingyenessége. Tegnap a kormányváltó erők sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az új Mesterházy-kormány 2014-től ingyenessé teszi az alapképzést a felsőoktatásban. Tudjuk, hogy sokan örülnek ennek a vállalásnak. De tudjuk azt is, hogy vannak, akik nem támogatják a felsőoktatás ingyenességét még az alapképzés esetében sem. Köztük olyan honfitársaink is, akik egyébként velünk együtt hisznek a tudás fontosságában és fontos számukra a társadalmi szolidaritás. Az alábbiakban tíz pontban foglaljuk össze az alapképzés ingyenessége melletti érveket.

lowey_gimi_tuntetes_mti_kalmandy_1213.jpg

(a kép forrása)

  1. Ma Magyarországon két világkép áll egymással szemben. Orbánországé a kiszolgáltatottságon és az olcsó bérmunkán alapuló világkép, ezzel szemben a kormányváltó erők összefogása szerint Magyarország jövője a tudástársadalom – a magas hozzáadott értékű, értelmes, kreatív munka. Nem kérdés, hogy a világ is ebbe az irányba megy, az empirikus tanulmányok szoros pozitív kapcsolatot találnak a felsőoktatás mennyisége és a gazdasági növekedés között. Magyarország is vállalta azt az EU-s ajánlást, hogy az adott korosztályon belül 40 százalékig emeli a diplomások arányát. Ettől most még messze vagyunk, az Orbán-kormány rombolása miatt egyre messzebb. A politikában mindig meg kell különböztetni a célokat és az eszközöket. Ha komolyan vesszük a célt, hogy növeljük a felsőoktatásban részt vevők arányát, akkor olyan eszközöket kell keresnünk, amelyek ezt valóban szolgálni tudják. Mi nem látunk más eszközt, mint a felsőoktatáshoz való hozzáférés radikális javítását célzó ingyenes alapképzést.
  2. Sokan azzal érvelnek a tandíj mellett, hogy a felsőoktatási képzésben részt vevő egyén egyéni haszna nagyobb, mint az a haszon, amit a társadalom szerez az illető képzésével – ezért az egyénnek hozzá kell járulni a képzés költségeihez. Magyarországon az a helyzet, hogy míg a diploma munkaerő-piaci haszna az egyén szempontjából nagyjából megfelel az OECD-átlagnak, a társadalom szempontjából OECD-rekorderek vagyunk – vagyis ha az életút során befizetett adótöbbletet, járuléktöbbletet stb. összeadjuk, akkor az jön ki, hogy a magyar állam számára kiemelkedően jó befektetés a diplomások számának növelése. A diplomások, minden ellenkező híresztelés dacára, könnyebben, gyorsabban és jobban fizető állásokat találnak, mint a diplomával nem rendelkezők. Közkeletű, de teljesen megalapozatlan tévedés, hogy diplomás-túltermelés van. Ennek az ellenkezője igaz: „Hazánkban a diplomások több mint kétszer annyit keresnek, mint a nem diplomások, miközben a diplomás-munkanélküliségi ráta kb. ötször alacsonyabb. Aki a gyerekeknek azt mondja, hogy nem érdemes továbbtanulni és diplomát szerezni, az ember-, sőt nemzetellenes bűnt követ el. Empirikus tény, hogy a diplomások gazdagabbak, boldogabbak és tovább élnek, mint a nem diplomások; és az a csodálatos, hogy ez akkor is így marad, ha nő a diplomások részaránya.” A részben a jobb iskolai végzettségnek köszönhető magasabb jövedelmet pedig egy igazságos adórendszerben az alacsonyabb jövedelműekénél nagyobb adóterhelés illet.
  3. A jelenlegi rendszer a lehető legigazságtalanabb: jellemzően azok tanulnak ingyen (államilag finanszírozott képzésen), akik magas státusú családból származnak, miközben az alsó középosztálybeliek költségtérítést fizetnek. A hátrányos helyzetűek pedig jórészt kimaradnak – számukra a programunk közoktatási esélyegyenlőséget és ingyenes egyetemi előkészítőket ígér.
  4. A továbbtanulási döntés pillanatában nem annyira a tandíj (költségtérítés) mértéke, megfizethetősége a döntő, hanem a puszta ténye, s ezzel összefüggésben a felsőoktatás körüli légkör. Ezt mutatja a 2013. évi jelentkezések alakulása: ekkor, a diáktüntetések hatására a kormány meghátrált, megnövelte a keretszámokat, és a „Diákhitel 2” is rendelkezésre állt, áll, de hiába: rekordmélységbe zuhant a jelentkezések száma. A Diákhitel 2 viszonylagos kudarca (kevesen vették fel) és a főiskolai-egyetemi jelentkezések számának zuhanása együttesen azt mutatja: a tandíjat nem „kompenzálni” kell, hanem eltörölni. Egyrészt a hátrányos helyzetűek, a munkások gyerekei osztályhabitusukból adódóan eleve nem is jelentkeznek, ha tandíj van, hiába a tandíjhitel, így a társadalmi mobilitás elmarad. Éppen ezért nem megoldás önmagában az sem, ha csak a felsőoktatásba való belépést tesszük ingyenessé – ahogy az korábban az MSZP és a DK programjában szerepelt. Ez ugyanis nem jelent kiszámítható pályát a diákok és családjaik számára, az alsó osztályból jövő gyerekek és szüleik egy része feltehetően nem vállalja azt a kockázatot, hogy később mégis csak kell fizetni.
  5. A Diákhitel 2, amennyiben a rászorulók többsége igénybe venné, az állami kamattámogatás miatt hosszú távon hatalmas, a tandíjmentességnél nagyságrendekkel nagyobb költségvetési terhet jelentene az ország számára.
  6. Tanulmányi és szociális ösztöndíjjal, illetve diákhitel-felvételi lehetőséggel kompenzálni a tandíjat az alapképzésen kevésbé hatékony, és jóval költségesebb, mint eltörölni azt. Másrészt az ösztöndíj drágán és/vagy rosszul céloz: a bevallott és a tényleges jövedelem között nagy a különbség, a HÖK-ök legitimitása esetenként megkérdőjelezhető, egy erre a célra létesítendő újabb állami szerv létrehozása költséges és kétséges vállalkozás volna stb. Egyrészt mert hatalmas adminisztrációs teherrel jár, másrészt mert a tanulmányi ösztöndíj, valamint a diákhitel állami kamattámogatása a nem-rászorulónak is jár. Amennyiben költségvetési plusz-források állnak rendelkezésre, akkor a felsőoktatásba járók körének szélesítését szolgáló összegek „elköltésének” egyik leghatékonyabb módja a költségtérítés, a tandíj eltörlése a BA-n.
  7. Az eredendő társadalmi egyenlőtlenségeket egy jól működő iskolarendszer fokozatosan kiegyenlíti. A magyar nem ilyen (korábban sem volt az!). De még ha ilyen is volna, akkor is megvolnának még az „otthonról hozott hátrányok” 18 éves korban. A felsőoktatásnak nem lehet célja, hogy akik messzebbről indulnak (társadalmi vagy akár földrajzi értelemben), azok előtt bezárja a kapukat, még mielőtt odaérnének, mert akkor nem csak a hozzáférés szűkül, de a tehetségek felemelkedésének útját is elzárjuk. Más szóval: hogy ki jó tanuló, az még 18-19 évesen is nagyrészt társadalmilag meghatározott, s csak kisebb részben „tehetség” vagy „szorgalom” kérdése.
  8. A felsőoktatás egyre inkább egy európai, sőt: globális piac, ahol a magyar diákokat tandíjmentességgel csábítja egyre több versenytárs: Bécstől Koppenhágáig ingyenes és magas színvonalú angol és német nyelvű tanulmányokra nyílik lehetőség. Már a dánok is az ingyenes angol nyelvű egyetemi tanulmányokat hirdetik Budapesten. Az agyelszívás áldozatává válni talán a legrosszabb dolog, ami egy nemzettel ma történhet. A magyar diplomát, mint „árut” ezen a nemzetközi piacon árkedvezménnyel kell vonzóvá tenni, legalább a hazai diákok számára, hogy megállítsuk a jelentkezések drámai zuhanását. A tandíj az EU-n belül az oktatási rendszerek kisebbségében létezik, s egyébként is visszaszorulóban van. Németországban az elmúlt évtizedben több tartomány is bevezette, de ezek érdemi bevétellel nem, csak politikai kárral és az esélyegyenlőség romlásával jártak. Ezért az érintett tartományok a tandíjat egymás után törölték, illetve törlik el újra.
  9. A felsőfokú tanulmányok végzése semmiképpen nincs „ingyen”, mert még ha „államilag finanszírozott” formában történik is, akkor is idő- és pénzbefektetés a hallgatók részéről (kollégium, albérlet, tankönyvek, munkába lépés késleltetése stb.). Így a motiváció, hogy sikeresen és gyorsan elvégezze valaki a főiskolát, egyetemet, a költségtérítés (tandíj) eltörlésével sem szűnne meg.
  10. Tévhit, hogy a hozzáférés szűkítésével lehet javítani a minőséget. A minőséget tandíj helyett más eszközökkel kell biztosítani: (1) színvonalas közoktatással, (2) kiterjedt minőségbiztosítással (lásd: MAB) és (3) a megszorítások, elbocsátások leállításával. A jelenlegi rendszerben sem ott a legmagasabb a színvonal, ahol fizetős a képzés, hanem ott, ahol a többség számára ingyenes.

Ezek tehát az érveink. Szerintünk nyomós érvek. Bízunk benne, hogy április 6-tól tényleg új korszakot nyithatunk a magyar felsőoktatásban is.

dr. Erőss Gábor – Karácsony Gergely

 

 

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://karacsonygergely.blog.hu/api/trackback/id/tr385879489

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

egyújságíró 2014.03.27. 08:48:02

Gergő!

Felsőoktatás témájában érdemes elolvasnod azt az újságírói beszámolót, ami tegnapelőtt volt vezető anyag a VS-en:

"Beültünk az iskolapadba" címmel jött ki:

vs.hu/beultunk-az-iskolapadba-0324

fda 2014.03.27. 09:31:39

Jujj mennyi butaság is besükerült a 10 pontba.

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2014.03.27. 09:36:52

"összefogása szerint Magyarország jövője a tudástársadalom – a magas hozzáadott értékű, értelmes, kreatív munka."

Itt az a gond, hogy a magyar egyetemek 80%-a felesleges és haszontalan képzés zajlik. Nem, nem azt mondom, hogy ne legyenek bölcsészek, hanem azt, hogy sokkal kisebb arányba legyenek. Mert, ha szuper helyzetben lennénk, a mosogatáson kívül akkor se tudná mire használni a "tudását" (ami másnak a hobbija..). És külföldön se tudja.

Én úgy gondolom, hogy "ingyenesnek" kéne lennie az oktatásnak, szerződéssel. Ha itt marad és DOLGOZIK 5-6 évet, akkor nem kell visszafizetnie, ha kimegy külföldre melózni, akkor meg fizesse vissza. Én úgy gondolom, hogy ez korrekt..Ez nem gátolja a külföldre menőket..azért mennek ki, mert ott többet keresnek..akkor lesz is miből kifizetniük a tandíjat. Be kéne látni, hogy ez nem ajándék... Mi, adózók, azért fizetjük a diákokat huszonévig (és még azon is túl), hogy cserébe majd vissza adjanak belőle.

Aztán persze felül kéne bírálni azt is, hogy hova mennyi embert kellene felvenni... Mert hiába marad itt százezer irodalmár, ha a mekiben fognak felszolgálni.

De úgy eleve nevetséges a magyar közoktatás. A természettudományok olyan mértékig el vannak nyomva, hogy a gimiktől kőbaltával is vadászhatnánk a szarvasokra..
Nézzétek meg, hogy egyre "hülyébbek" a gyerekek is..Azért, mert irodalmat "tanulnak" ezer órában, nem lesz nagyobb műveltségük, nem olvasnak többet, de még egy szöveget se tudnak értelmezni attól. Visszaemlékezve a gimis éveimre, azok akik legjobban megfeleltek az irodalom oktatás követelményeinek, kevesebbet és kevesebb félét olvastak, mint azok, akik kevésbé feleltek meg.

lilly.alien 2014.03.27. 09:43:02

Boldog-boldogtalan diplomát szerez. Magyar sajátosság, hogy mindent ingyen akar. Külföldre meg azért megy az ember, mert már amúgy is telített a piac. Tessék fizetni érte!

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2014.03.27. 09:45:57

"Tegnap a kormányváltó erők sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az új Mesterházy-kormány 2014-től ingyenessé teszi az alapképzést a felsőoktatásban."

Apró bökkenő, hogy nem lesz Mesterházy-kormány 2014-ben. Köztudott, hogy Mesterházy csak a balek, akivel elvitetik a balhét a kétszer bukott választásokért, csak ezért lett ő a jelölt.

doktor.dikhed 2014.03.27. 10:02:15

Kedveltelek, Gergő, de nem volt jó ötlet otthagyni az ismertebb pártok közül az egyetlen hiteles erőt és összeállni Bajnaival, mert várható volt, hogy bedarálja az MSZP.

Ezek nem kormányváltók. Addig kell felállni közülük, amíg lehet.

index.hu/belfold/2014/03/27/velez/

Void Bunkoid 2014.03.27. 10:09:39

Már többen is leírták, de alapvetően a felsőoktatás NEM KÖTELEZŐ.

Ergo nem is lehet alanyi jogon igénybevehető szolgáltatássá tenni.

Sabche is már megírta, hogy sajnos az induló képzések csakugyan aránytalanul a piacképtelen, vagy közvetlenül értéket NEM termelő képzések fele tolódtak el, csakugyan hobbi jellegű dolgokat akarnak hivatásként tálalni. Én például programozó vagyok, de attól még érdekel a nyelvészet, meg a klasszikus zene. Sőt, hobbiból szimfonikus zenekarra hangszerelt tételeket írok. De nagyon jól tudom, hogy ezt nem lehet megenni/eladni/mást csinálni belőle, ez csak egy szórakozás, amit szintén szórakozásból lehet hallgatni.

Félreértés ne essék, nem lenézem a művészetet, de azt tartom, hogy a szórakozTATás gyakorlatilaga szórakozás egyik alfogalma - és csúnyán hangzik, de mindig is alapvetően gazdagok szórakozása volt. A régi, ma irodalom/zene/művészettörténet órákon nagy művészekként tanított művészek zöme iszonyúan nem a művészetéből élt meg, hanem alapból arisztokrata/egyházi méltóság volt és hatalmas vagyonnal rendelkezett, nem is volt szüksége a művészkedéséből származó bevételre, vagy pedig valami arisztikrata/egyházi személy kitartott udvari zenésze/írója/költője.

A valóban a "művészetükből" élő emberek általában vásári komédiások, vándor utcazenészek, satöbbik voltak, akik mai megfelelői a mai trash-popkulturális "művészek". Köszi, őnekik meg nem kell egyetem, ők vegyék példának Kurt Cobaint, aki szintén nem a Berkleen tanult zenélni, mégis híres zenésszé tudott válni, és nem az adófizetők pénzén.

szonár 2014.03.27. 10:18:11

Gergőkém, éppen csak az alapproblémát nem értitek meg. Még mindig. Nevezetesen, hogy agyelszívás nem csak a felsőfokú tanulmányok körében létezik, hanem főleg azt követően, amikor a jól kiképzett diplomások húznak el. Na, ez a legnagyobb kár a társadalom számára, amely egy valag pénzt beleölt a T. Hallgatóba. A németek és az angolok meg köszönik szépen, ingyen hozzájutnak az olcsó, ámde relatíve jólképzett osszi munkaerőhöz.

Persze lehet olyan lózungokat hangoztatni, hogy "tessék nyugat-európai bért adni a diplomásoknak, és akkor itthon maradnak", de mindannyian tisztában vagyunk a realitásokkal. A szabad munkaerőáramlásnak ez az árnyoldala.

Magyarán a sok "nyomós" érvben éppen a legfontosabb problémára nincs válasz. Egy betű sem.

Trackers 2014.03.27. 10:30:41

Azért én ha ennyire az ingyenes felsőoktatás híve lennék, akkor nem azzal az MSZP-vel paktálnék le, aki kétszer is bevezette a tandíjat.

Egyszer Bokros, és egyszer Gyurcsány idejében.

Adelheid 2014.03.27. 10:37:45

Végre egy értelmes cikk az interneten! Köszönöm, pontosan egyetértek. Sokan azt is elfelejtik, hogy állami képzésen IS fizetni kell, ha valaki nem teljesít egy tárgyat, vagy többedjére sikerül csak a vizsgája. Az államisok nem léhűtők!
Tipp: könyvtárak ingyenesség tétele! Vagy ha nem is ingyenessé, de a nyitvatartási idejük drasztikus megnövelése! Én fizetek többet is érte, csak legyen. Felháborító mikor télen bezárnak mert nincs pénz fűtésre!
Ilyen ígéretekkel megy a szavazat!

bozon 2014.03.27. 10:38:13

Igazad van, de
-- mit kerülgeted a forró kását, mint mindenki a politikai színtéren? Miért ne legyen ingyenes _minden_ felsőoktatás? Jól kimondod, hogy az első alapképzésbe befektetni olcsó és hasznos, de odáig nem jutsz el (ahogy senki más sem), hogy a többedikbe és a ráépülő képzésekbe még olcsóbb (sokkal kevesebb diákot érint), és sokkal hasznosabb. Mindehhez persze mindig hozzá kell tenni, hogy az alkalmatlan diákokat ne vegyék fel, illetve rúgják ki rövid úton.
-- S hogy mivel lehet javítani a minőséget? Ki kell mondani: pénzzel. Ha az oktatók eleget keresnek, sokkal jobban fognak dolgozni is -- vagy ha nem, legalább öt jelentkező lesz az állásukra. Ez érvényes a kurtán elintézett "színvonalas közoktatásra" is. Egy gyerekre sokkal több tanár kell, egy tanárra sokkal több bér. Ilyen egyszerű biztosítani, hogy fejlett ország legyünk 2040-ben.

Minden ilyen gondolatmenet mögé még azt kellene odatenni, hogy nemzetgazdasági szinten pimf összegekről van szó, főleg azt figyelembe véve, hogy ez az egyetlen dolog, amitől függ, hogy Mo. sikeres ország lesz-e.

lajafix1 2014.03.27. 10:42:37

1. jóval kisebbek ma már a jövedelmadók ezért jogos tandíjat kérni.
2. talán megfontoltabb választásra és magasabb minőséget kényszerít ki a tandíj, mert ami 'ingyenes' abba bele van szarva. Lásd pl az elbaszott felsőoktatási output szerkezet az utóbbi 2 évtizedben

tehát ma már nem értek egyet az ingyenességgel. De ha vissza akarjátok hozni a létminimum fölötti 40% szjat akkor egyetértenék. (Amelett megjegyezném, hogy anyátokat!)

Az is érdekelne hogy a kancigány mentalitás netovábbja, tehát a fiatalok kontójára elkövetett államadósság növelés ellen mit terveztek? (kicsit költői a kérdés mert sajnos ez abszolút nem téma magyarországon.)

lajafix1 2014.03.27. 10:43:37

@Adelheid: ". Sokan azt is elfelejtik, hogy állami képzésen IS fizetni kell, ha valaki nem teljesít egy tárgyat, vagy többedjére sikerül csak a vizsgája. Az államisok nem léhűtők! "

Egy mondaton belül ennyi ellentmondás...

Adelheid 2014.03.27. 10:45:14

Kérlek mutass rá, hogy hol és pontosítok :)

lajafix1 2014.03.27. 10:47:15

@bozon: a rövidtávon gondolkodó átlagnak és politikusnak kínai amit írsz.
Hozzáteszem hogy hiába a sok pénz ha a diplomák a fióknak készülnek és nem azon a területen dolgozik a végzett. Orbánék elefeántként mozognak a felsőoktatásban is de azt jól látják hogy a képzés súlyát a reál szakok felé kell elmozdítani.

Adelheid 2014.03.27. 10:47:47

Sok korábban olvasott cikkre és véleményre reagálva írtam amit írtam. Sokan azt állítják , hogy évekig tengnek lengnek a hallgatók az állam pénzén. Erre reflektáltam.

lajafix1 2014.03.27. 10:48:08

@Adelheid: a léhűtés aés a többedjére sikeres levizsgázás között erős a kapcsolat.

Adelheid 2014.03.27. 10:51:21

Hát, nem tudom mikor jártál utoljára vizsgázni, de ez ma már sajnos nem feltétlenül igaz. Nekem egyetemi éveim alatt egyszer kellett vizsgát ismételnem, de nagyon sok szorgalmas ember elhasal külső körülmények miatt. Függ a tanár hangulatától is sok minden.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2014.03.27. 11:06:27

1. A vicc az, hogy az első Orbán-kormány még azt vallotta, nem árt, ha akár a takarítónőnek is van diplomája.
2. Minél magasabbak az adók, annál nagyobb a társadalom hasznának aránya az egyén rovására. Az egykulcsos esetleges eltörlésével az egyén haszna tovább csökkenne.
3. Volt szerencsém roma ösztöndíjasokhoz, akik csak azért voltak egyetemen, mert fizettek nekik érte, de a vizsgákon nem mentek át. Mondjuk általában meg se jelentek...
4. Szerintem a belépést kell ingyenesség tenni, utána pedig tanulmányi eredménytől függően tandíjmentességet és ösztöndíjat adni. Szakembereket képezzünk, ne olyanokat, akik alig tudják elvégezni az egyetemet.
5. Egyetértek, a Diákhitel 2 komoly problémája, hogy nem önfenntartó.
6. A szoctámot el kell törölni, a mai ösztöndíjrendszer helyett tandíjmentesség és ösztöndíj járjon, akár egy kis egyetemi munkavégzés előírásával is.
7. Az egyenlőtlenségek csökkentése a közoktatás feladata. Az egyetemen nem fogja behozni a lemaradását senki, 18 éves kor felett már késő.
8. A tehetséges diákok Angliába és Amerikába mennek, mindkét ország az óriási tandíjról híres. Az ingyenes és ezért túlzsúfolt bécsi képzések minősége rohamosan esik, egyre népszerűbbek a fizetős magánegyetemek.
9. Gyorsan végezni csak a tehetségesek és a szegények szoktak. A gazdagoknak apuci úgyis fizeti a 10 év láblógatást, a tehetségtelenek pedig nem képesek időben végezni.
10. Mind a négyre szükség van. Műszaki és természettudományos területeken mesterségesen bővítették a keresletet és a kapacitást is, az eredmény az lett, hogy érettségi kettes matekkal is bejutnak, szervezhetik a felzárkóztató kurzusokat.

bozon 2014.03.27. 11:48:31

@lajafix1: "Hozzáteszem hogy hiába a sok pénz ha a diplomák a fióknak készülnek és nem azon a területen dolgozik a végzett. Orbánék elefeántként mozognak a felsőoktatásban is de azt jól látják hogy a képzés súlyát a reál szakok felé kell elmozdítani. "

Nem jól látják. Minden -- nem léhűtő -- szakon megtanul valamennyire tanulni, alkalmazkodni, prezentálni, együttműködni stb. az illető. Egy bölcsész titkárnő sokkal jobb titkárnő, mint egy diplomátlan, és egy gépész bojlerárus is sokkal jobb bojlerárus, mint a diploma nélküli. Amúgy, ha elkezdjük a reálágazatot nyomatni, ehhez képest maximum az lesz az eltérés, hogy megjelennek a gépészdiplomás titkárnők is.

Ezen kívül kis túlzással a 18--25 éves korosztály vagy az iskolában van, vagy narkózik. Bárhogy is csűrjük-csavarjuk a problémát, egy fiatalt az iskolapadban tartani és ott valamennyire minőségi tanulmányokra bírni (mondtam, hogy a lébecolókat ki kell rúgni) bármilyen helyzetben sokkal gazdaságosabb, mint annak a következményeit viselni, ha más történik vele. Arról nem is beszélve, hogy azokban a "tékozlókban", akik ezt a szabadságot arra használják, hogy több diplomát vagy magasabb képesítéseket szerezzenek, több és jobb útjai is vannak a "váratlan" megtérülésnek. Na, meg kurva kevesen vannak (emlékeztetek mindenkit: őket még könnyebb kirúgni, hiszen magasabb követelményeknek kellene, hogy megfeleljenek).

Összefoglalva: a tudás egy olyan érték, amit megéri "pazarolni", osztogatni, a nép közé szórni. Olcsó, nem fenyeget a korlátlan túlhasználat, s csak nyerni lehet a pazarláson. A tőle való távoltartás vagy elkedvetlenítés viszont sokszorosan bosszulja meg magát.

sas70 2014.03.27. 12:37:33

@lajafix1: "De ha vissza akarjátok hozni a létminimum fölötti 40% szjat" Azért ezt gondold már át!
<iframe src="http://index.hu/assets/static/chart/4458.html?url=http%3A%2F%2Findex.hu%2Fchart%2F2014%2F01%2F28%2Foecd%2F%23charts_3813&cim=Ez%C3%A9rt%20nyomorogtok%2C%20magyarok!" scrolling="no" width="727" height="525" frameborder="0"></iframe>

Sadist 2014.03.27. 16:05:58

Az ingyenes felsőoktatás az egyik legnagyobb hülyeség. Ha valami ingyenes vagy nagyon olcsó, azt pazarolni fogják.

Vajon miért van az egyetemeken egy rakás életművész, akik évekig csak lébecolnak, jó esetben másfél-kétszer annyi idő alatt szereznek egy diplomát, aztán elmennek valami sufni kft.-hez valami teljesen irreleváns melót csinálni?
Egyszerűen azért, mert megtehetik. Nem buknak semmit azzal, hogy az állam csecsén lógnak.
Ha a hallgatónak felvételinél fizetni kellene a beugrót, amit csak a diploma kézhez kapása után adójóváírás formájában kapna vissza, akkor kétszer is meggondolná, hogy milyen szakra jelentkezzen és mennyire tegye oda magát a tanulmányai alatt.

Ez az élet minden területén így van, legyen az közös használatú eszköz, cégalapítás, randi, akármi. Aki nem tesz bele szart se vagy nagyon keveset, az nem is lesz motivált abban, hogy jól működjön a rendszer.

Egy ilyen rendszer aztán szépen szabályozná magát, a piacképes, hasznos diplomákra nőne a kereslet, a fölöslegesek pedig túl drágává válnának és megmaradna az úri réteg szórakozásának, az meg ugye kit érdekel, ha állják a cechet.
Én is nagyon szívesen mentem volna lepkefogó szakra és dugtam volna a bölcsész csajokat, de annak hosszútávon nem lett volna sok pozitív haszna, főleg társadalmi szinten.

Void Bunkoid 2014.04.02. 09:49:59

@Adelheid: "Függ a tanár hangulatától is sok minden."

az ilyen "tanárt" azonnal küldeném kőbányába húszévre.

Egy vizsga alapvetően objektív valami, az azon szereplés és annak mérése, kiértékelése kizárólag a vizsgakövetelményekben meghatározott szempontok szerint zajlik.

És NEM, SEMMI ESETRE SEM az alapján, hogy a kedves vizsgáztatónak éppen rossz kedve van, mert kiküldött neki az eon vagy elmű egy ötvenezres elszámoló számlát, meg különben is már nem dugott másfél éve.

Értem?