Bemutatkozás

Karácsony Gergely vagyok, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja.

E-mail: gergely.karacsony@parlament.hu

Találkozzunk a Facebookon

Videók

Friss

Nyílt levél az államfőhöz a kulturális einstandok ügyében

2013.10.13. 14:45 bontópál

Tisztelt Elnök Úr!

Az országgyűlés 2013. október 7-i ülésén három fontos kulturális témájú törvényjavaslatot is elfogadott. Mindhárom javaslat éles ellenállást váltott ki a kulturális életben, és mind a három javaslat kapcsán súlyos alkotmányos aggályok merülnek fel. Ezért arra kérem Önt, hogy az Alaptörvény által nyújtott lehetőséggel élve ne írja alá ezeket a törvényeket.

mms-d00018F9A4a4c3521b435.aspx.jpg(a kép forrása)

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló, T/12053. számú törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a kultúráért felelős miniszter határozott időre kijelölje a muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyét. A módosítás általános felháborodást váltott ki a szakmai szervezetek körében, tiltakozott például a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Régészeti Szövetség és a Levegő Munkacsoport is. Különösen aggályos, hogy az elfogadott javaslat semmilyen garanciát nem tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy az áthelyezésre kerülő kulturális javak esetében a korábbi kezelés, őrzés, műtárgyvédelem színvonala, továbbá a tudományos kutatás lehetősége ne csökkenjen. Ez a szabályozás nem csak szakmailag kifogásolható, de álláspontom szerint alaptörvény-ellenes is. Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése szerint „[a] természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” Az alkotmányozó ezzel a környezeti állapotban való visszalépés alkotmányos tilalmát a kulturális örökségre is kiterjesztette. Az elfogadott törvényjavaslattal – a megfelelő garanciák hiányában – a kulturális örökség védelmének szintje csökken, ami az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésének sérelmére vezet.

Ha lehet, még ennél is nagyobb szakmai tiltakozást váltott ki a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló, T/11776. számú törvényjavaslat elfogadása. Több mint ezer kiváló művész (olyan szerteágazó működési területű és különböző világnézetű alkotók is, mint például Jankovics Marcell vagy Tarr Béla, a Muzsikás, a Kaláka vagy az Omega, LGT zenekarok, Koncz Zsuzsa és Palya Bea, Horváth Charlie, Sebő Ferenc vagy éppen Kovács Ákos) tiltakozott a javaslat ellen, amelynek értelmében az adathordozók forgalmazásából származó szerzői jogi bevételek negyede, és a szerzői jogdíjakból önkéntes lemondáson alapuló támogatási összegek egésze a Nemzeti Kulturális Alaphoz kerül. Az adathordozók forgalmából származó, a közös jogkezelő szervezetek által szétosztott díjbevétel a szerzőket megillető jogosultságnak a szabad felhasználásra tekintettel megállapított ellenértéke, amely az Alkotmánybíróság következetes, például 482/B/2002. AB határozatban megjelenő gyakorlata szerint a tulajdonhoz való jog védelme alatt áll. A törvénymódosítással a törvényhozás a szerzőket ilyen módon megillető díjbevételt negyedével csökkenti, amely a hivatkozott alkotmánybírósági gyakorlat alapján a tulajdonhoz való jogot korlátozza. Ugyan az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a tulajdonjogot közérdekből lehet korlátozni, azonban álláspontom szerint aránytalan korlátozásnak tekinthető, hogy a kultúratámogatás állami feladatához szükséges anyagi forrásokat a jogalkotó a kulturális alkotásokat létrehozó szerzői jogi jogosultak tulajdonjogi védelmet élvező jogosultságainak kárára kívánja biztosítani. Különösen aggályosnak tartom emellett, hogy a közel 1 milliárd forintnyi összeget érintő újraelosztásról szóló döntést semmilyen társadalmi egyeztetés nem előzte meg, és arról a parlament egy zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával határozott. Aggályos továbbá, hogy a szabályok a már beszedett, az alkotókat megillető, de még technikai értelemben fel nem osztott jogdíjakra is vonatkoznak. A KIM által jóváhagyott díjszabások nyilvánvalóan a piaci viszonyok ismeretében előre kalkulált bevételeket jelentettek volna, melynek most egy jelentős részét minden indokolás nélkül elveszik.

Ugyancsak széles körű tiltakozásokat váltott ki az, hogy a Magyar Művészeti Akadémia működésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló T/9634. számú törvényjavaslat a Vigadó és egy értékes budai villa mellett a Magyar Művészeti Akadémia megkapta a Műcsarnok tulajdonjogát is. Mint Elnök Úr bizonyára tudja, az MMA működése, azon belül is Fekete György több nyilatkozata igen éles reakciókat váltott ki a közvéleményben, számos kiváló és elismert művész ki is lépett ezek miatt a testületből. Noha köztestületként az MMA feladata az lenne, hogy egységesítse és képviselje a magyar kulturális életet, annak sokszínűségét, ehelyett csak a végsőkig fokozta annak politikai alapon történő megosztottságát. Mint bizonyára ismert Ön előtt, az MMA létrejöttét Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa az Alaptörvénnyel ellentétesnek találta, és az azt létrehozó törvény egyes paragrafusainak megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az ombudsman szerint ellentétes a művészeti szabadsággal az, hogy az MMA alapító tagjai csupán egyetlen civil szervezetből kerülhettek ki. Azt is alaptörvénysértőnek tartja, hogy a művészeti akadémiáról szóló törvény lehetővé teszi az MMA számára, hogy maga határozza meg a tagság feltételeit. Az ombudsman rámutatott, hogy a művészeti alkotást az államnak megjelenési formájától és tartalmától függetlenül, értéksemlegesen kell védenie. Az önmagában nem sérti a művészeti szabadságot, ha az államnak kulturális prioritásai vannak, de egyetlen irányzatot sem tekinthet kizárólagosnak, és tartózkodnia kell a művészet tartalmi értékelésétől. Ebből következik az, hogy a művészeti szabadságot megtestesítő köztestületnek semlegesnek és sokoldalúnak kell lennie.

Tisztelt Elnök Úr!

A kulturális élet sokszínűsége az Alaptörvény által is védett érték. A kulturális életben a nemzet egysége leginkább ennek a sokszínűségnek az elfogadásában, védelmében és továbbfejlesztésében nyilvánulhat meg. A magyar kulturális élet különböző szereplői, művészek, intézményvezetők, szakmai szervezetek az elmúlt napokban vélt vagy valós politikai szimpátiától függetlenül teljes egységben léptek fel ezen törvénymódosítások ellen. Kérem, hallja meg a szavukat és ne írja alá ezeket a törvényeket!

Budapest, 2013. október 9.

 

Tisztelettel:

Karácsony Gergely

országgyűlési képviselő

Együtt2014-PM választási szövetség

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://karacsonygergely.blog.hu/api/trackback/id/tr15566574

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.