Bemutatkozás

Karácsony Gergely vagyok, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja.

E-mail: gergely.karacsony@parlament.hu

Találkozzunk a Facebookon

Videók

Friss

Választási matematika haladóknak

2012.02.27. 15:41 bontópál

 

Néhány nappal ezelőtt nyílt levéllel fordultam a Velencei Bizottság vezetőihez, amiben felhívtam a figyelmet arra, hogy a tavaly decemberben elfogadott magyar választási törvény számos ponton ellenkezik a Bizottság 2002-ben kiadott ajánlásával. A választási rendszerrel kapcsolatos viták egy része arról szól, hogy kinek milyen a demokrácia-felfogása. Én például híve vagyok a nemi kvóta alkalmazásának vagy a választási eredményeket mérsékelt arányossággal kifejező rendszereknek, de természetesen nem gondolom azt, hogy ne lenne demokrata az, aki ezeket ellenzi. Vannak azonban olyan kérdések, amikkel kapcsolatban nem lehet vita demokraták között. A Velencei Bizottság ajánlása éppen ezekről szól, annak összefoglalása, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie minden demokratikus választási rendszernek. Éppen az a legnagyobb baj, hogy a magyar választási rendszer nem felel meg ezeknek a kritériumoknak és éppen ezért nem nevezhető demokratikusnak.

Tisztában vagyok azzal, hogy ezek súlyos szavak. Ilyet az ember csak akkor mond, ha tudja is bizonyítani az állítását. Én számos kísérletet tettem annak bizonyítására, hogy az új választási rendszerben manipulatív módon vannak kijelölve a választókerületek. A törvény parlamenti vitájában is igyekeztem adatokat mutogatni – a házelnök szerint ezzel megsértve a ház méltóságát. Úgy látszik azonban, hogy sokan még most sem látják bizonyítva az állításaimat. Ezért amikor a nyílt levél kapcsán Kálmán Olgánál jártam az ATV-ben, akkor ígéretet tettem arra, hogy az állításaimat alátámasztó adatokat és számításokat részletesen közzéteszem itt.

Akkor most lássuk a részleteket. Igyekszem közérthető lenni, de nem biztos, hogy sikerül. Ezt az írást azoknak szánom, akiket a szokásos politikai  kijelentéseken, olykor frázisokon túl is érdekelnek a választási rendszerek kijelölésének matematikai részletei. Sajnos részletekben bújik lényeg: a választási rendszer antidemokratikus jellege.

Az egyéni választókerületek kijelölésekor a Fidesz a gerrymandering klasszikus eszközeit alkalmazta, amiket több mint kétszáz éve ismer a történelem. Ennek alapvetően többféle technikája van, ezek közül kettő releváns számunkra: (1) a saját szavazatok súlyának növelése azáltal, hogy a biztosnak számító saját körzetekben kevés szavazó legyen, (2) az ellenfél szavazatinak „elpazarlása” azoknak a választókerületeknek a felnagyításával, amelyeket úgy is az ellenfél nyerne. Hogy valóban ez történt, az világosan látszik abból, hogy az új választókerületi beosztásban annál kisebb egy választókerület, minél jobban szerepelt ott a Fidesz a 2010-es választáson.

Ezt onnan tudjuk, hogy a Haza és Haladás Alapítvány vette a fáradtságot és megnézte, hogy a csaknem 12 ezer szavazókör korábbi választási eredményei milyen eredményt adnak ki az új választókerületi beosztásban. Bár voltak akik a HAHA bizonyos kijelentéseit kétségbe vonták, azt azonban senki nem kérdőjelezte meg, hogy a számításaik alapjául szolgáló adatbázis (ami innen is elérhető) hiteles.

Én is ez alapján az adatbázis alapján számoltam ki azt, hogy a választókerület nagysága hogyan viszonyul ahhoz, hogy 2010-ben hogyan szerepelt ott a Fidesz. Nos a tendencia - és a mögötte meghúzódó sunyi politikai szándék - teljesen egyértelmű. Az alábbi ábra egy koordináta-rendszerben mutatja a 106 új választókerületet, amelyben a vízszintes dimenzió mutatja a Fidesz százalékos támogatottságát, a függőleges pedig a szavazók számát a választókerületben. Óriási politikai vakság kell ahhoz, hogy ne lássuk: a Fidesznek leejt a pálya. Az összefüggés irányát a trendvonal is mutatja, a statisztikai kapcsolat is igen erős (a választókerületek népességszámának a szóródását 21 százalékban a Fidesz eredménye magyarázza.)

 

A miheztartás végett mutatom, hogy hogyan nézett ki ugyanez a korábbi választókerületi besorolás szerint. A fideszes politikusok által is hangoztatottakkal ellentétben a korábbi beosztás nem kedvezett egyik pártnak sem. Látható, hogy nincs semmiféle kapcsolat és a statisztikai mutatók is azt jelzik, hogy nem szignifikáns az összefüggés. Természetesen nem sírom vissza a korábbi választókerületi rendszert (ebben ugyanis óriásiak voltak a különbségek a választópolgárok számát tekintve) ám ebből látszik, hogy igenis lehet olyan választókerületi besorolást csinálni, ami senkinek nem nyújt igazságtalan előnyöket.

 


  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy menekülő út még logikailag kínálkozik azoknak, akik menteni akarják a fideszes választási rendszert: az, hogy a választókerületi rendszer ilyen mintázatot mutat a korábbi választási adatok alapján, abból még nem következik, hogy a jövőben is a Fidesznek fog kedvezni. Valami ilyesmivel próbálkozott a Nézőpont Intézet is, arra hivatkozva, hogy Magyarországon még nem olyan kiforrott a választói viselkedés, meg a jelöltek személyes is számít, szóval a múlt alapján nem lehet a jövőt modellezni. Lehet, hogy szebb  lenne a politika ha valóban ennyire nehéz lenne modellezni a jövőt, de az a helyzet, hogy a választási eredmények rendkívül erős területi folyamatosságot mutatnak. Egy erős jelölt be vagy kilépése a versenyből, vagy egy erős helyi politikus karaktergyilkossága persze módosíthat azon, hogy egy adott választókerületben választásról választásra mennyire változik meg egy párt helyi beágyazottsága, de esetek elsöprő többségében a pártok támogatottsága éppen annyira tért el az országos átlagtól, mint az előző választáson.

A Fidesz közeli műhelyek ezt eddig pontosan tudták. A Századvég megbízásából 1997-ben Kenneth R. Benoit, világhírű politológus végezte el a magyar választási rendszer modellezését. Meggyőződésem, hogy a Fidesz 1998-ban azért is tudta megnyerni a választást, mert pontosan modellezni tudta az akkori választási rendszer működését - sokkal jobban, mint a szocialisták. A Századvéges modellt követve dolgoznak a magyar elemző műhelyek és az elmúlt években meglehetősen pontosan tudták előre jelezni a mandátumeloszlásokat, már az első forduló előtt is. A módszer egyik nagyon fontos eleme, hogy az egyéni körzetekben lévő erőviszonyokat úgy becsülik meg, hogy az aktuális országos támogatottsági szintet megszorozzák egy együtthatóval, ami azt fejezi ki, hogy az adott párt támogatottsága az előző választáson mennyire tért el a választókerületben az országos átlagtól. Az előrejelzést a régi választási rendszerben tovább bonyolította, hogy azt is figyelembe kellett venni, hogy a kisebb pártok szavazói hogyan szavaznának a második fordulóban. A mandátumbecslő modellek próbája a választás: és az elmúlt választások során nagyon jól vizsgáztak. 2010-ben a Nézőpont is ilyen modellel becsülte a várható mandátumeloszlást. Akkor még ők is úgy gondolták, hogy lehet becsülni a jövőt a múlt választási eredményei alapján.

Had mutassak egy szemléletes példát arra, hogy miért gondolom azt, hogy ami 2010-ben nagyon előnyös lett volna a Fidesznek, az előnyös lesz a következő választás során is. Az alábbi koordináta-rendszer azt mutatja, hogy milyen az összefüggés a Fidesz 2010-es és 2006-os támogatottsági szintje között. Talán nem kell sokáig érvelnem amellett, hogy az összefüggés igencsak erős. Véleményem szerint a szakmáját komolyan vevő politikai elemző ezt az összefüggést nem kérdőjelezheti meg, főleg mivel ez korábbi választásokra is érvényes volt. Teljesen valószínűtlen feltételezés, hogy a következő választáson minden megváltozik, ami eddig állandó volt.

 Fidesz20062010.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az új választási rendszert sokkal könnyebb modellezni, mint a korábbit, hiszen nincsen második forduló. Én ezt a modellezést el is végeztem és most közzé is teszem azt az excel file-t, amivel bárki ellenőrizheti a számításaimat. Az egyéni választókerületi erőviszonyok becsléséről már szóltam, a listás mandátumok kiosztása pedig egyébként sem különösebb bonyolult. A modell használata rendkívül egyszerű: csak be kell írni a piros mezőbe az országos támogatottsági szintet és a kék mezőben már le is olvashatjuk a becsült mandátumarányokat. Ha valakit érdekelnek a részletek, a második és a harmadik munkalapon megtalálja ezeket.Természetesen ez a modell sem tökéletes, csak akkor képes modellezni például az ellenzéki pártok mandátumarányát, ha azok támogatottsága nem növekszik a sokszorosára. Nem tudja figyelembe venni a jelöltek személyét sem - ám ennek a hatása azonban eddig sokkal kisebb volt, mint ahogy azt talán sokan gondolják. 

Itt van tehát a mandátumbecslés, használja mindenki kedvére.

A számítások eredménye világos. A Fidesz akkor is megszerezheti a legtöbb mandátumot, ha nem rá szavaznak a legtöbben. Lehet-e demokratikusnak tekinteni egy választási rendszert, ahol a fideszes szavazók szavazata többet ér, mint az ellenzékieké? Szerintem nem.

Köszönöm a beérkezett véleményeket. A mandátumbecslés kapcsán egy éles szemű olvasóm kiszúrta, hogy a győztes töredékszavazatok számításában van egy rossz hivatkozás, mások az 5 százalékos küszöb hiányát tették szóvá. A második ábrából pedig lemaradt néhány választókerület. Mindhárom hiba javítva!

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalamhoz és kövesd későbbi bejegyzéseimet is:

27 komment · 2 trackback

A bejegyzés trackback címe:

http://karacsonygergely.blog.hu/api/trackback/id/tr74212103

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Így kell leváltani Orbán rendszerét 2012.02.27. 22:11:05

Nagy búsmagyar orrlógatás van, hogy így nem lesz leváltás, nem bírnak a demokratikus izék összefogni, így pedig matematikailag esélytelen megverni a Fideszt a saját rendszerében. Hát, elég ciki, de a

Trackback: Választási matematika haladóknak 2012.02.27. 18:43:01

Lehet-e demokratikusnak tekinteni egy választási rendszert, ahol a fideszes szavazók szavazata többet ér, mint az ellenzékieké? Szerintem nem.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

daemonwhisper 2012.02.27. 15:57:37

az első ábra fölött a 'leejt' helyett lejt..
de amúgy elég jó elemzés..

FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2012.02.27. 18:29:28

353 ember kedveli a következőt: Karácsony Gergely.
no comment...
csak talán annyi, hogy ezzel elég nagy meló lesz bontani....

dmsnght 2012.02.27. 18:46:06

remek elemzés, gratulálok hozzá

pannonfunk · http://utunkultraba.blog.hu/ 2012.02.27. 19:51:34

Az szép, hogy megtanultad, hogyan kell lineáris regressziót csinálni Excelben, de azt is megtanították neked, hogy mit jelent az R^2=0.024? :P

bontópál 2012.02.27. 20:10:59

@pannonfunk: Azt, hogy nincs kapcsolat. De hát éppen erre akarom felhívni a figyelmet: míg a régi választókerületi besorolás nem befolyásolta a pártok közötti versenyt, addig az új igen.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2012.02.27. 21:19:40

Lineáris regresszió determinációs együtthatóval rulez! Esetleg valami többváltozós modellt a még haladóbbaknak? :)
Viszont az excelbe beírtam a négy pártnak 25-25%-os szavazatarányt, és lett belőle Jobbik-győzelem 62 mandátummal, LMP-s második hely 55-tel, a Fideszé a bronzérem 51-gyel, és a szocikkal tényleg ki lett szúrva, 31 helyük "lett".
És ezt így hogy?

vastort 2012.02.27. 21:38:14

@Holger Hartland:
Na, épp én is ezt akartam megkérdezni, de elszállt a kommentem, aztán látom, hogy közben más is észlelte ezt.
De az is furcsa, hogy 5% (sőt, 3%) szavazat alatt is oszt mandátumot az excel.

pannonfunk · http://utunkultraba.blog.hu/ 2012.02.27. 21:43:04

@bontópál: Ja, ok, akkor elolvasom az írást.... Igen, így már van értelme.

Persze, ehhez azért tegyük hozzá, hogy ha 2010-ben az lett volna a választási rendszer, hogy csak Komlón, Dunaújvárosban, Csepelen, a két angyalföldi kerületben, Ózdon és Kazincbarcikán vannak a választások, és csak 7 egyéni képviselőt választanak, akkor is fideszes 2/3 lenne ma a parlamentben (5/7-ed, egész pontosan). És képzeld el, hogy ezt mondjuk 2006-ban próbáltad volna elhitetni valakivel.

Szóval kiélezett küzdelemben lehet, hogy számítanak ilyen csalafintaságok, hogy a nagyobb választókerületek vannak kevésbé fideszesre kialakítva, de ha borul a bili, akkor borul, mint ahogy 2010-ben is...

Nash vs. Keynes 2012.02.27. 22:12:41

mennyi erőfeszítés, hogy bebizonyítódjon, hogy a fidesz rafináltan antidemokratikus..
ha szabadon dönthetek 4 évente az urnánál az a demokrácia, és nem az az ellenkezője, ha addig reszelem a múltat amíg balról jobbra lejt..

sááá 2012.02.27. 22:18:51

nem kezeli az öt százalékos küszöböt

VIII. Nagyapó 2012.02.27. 22:39:33

Csak egy észrevétel: az új rendszerben a választókerületek létszámának szórása számottevően kisebb.

Így még ha a szórásnak esetleg arányaiban nagyobb részét is magyarázza a pártszimpátia - a szimpátia által "magyarázott" mértékű szórás nagyságrendileg nem tér el lényegesen a régi és az új rendszerben.

Márpedig az említett torzítás szempontjából az utóbbi a fontos.

(Vagyis lefordítva: még ha volt is némi gerrymandering, azt a kitűzött parametrikus korlátok viszonylag szűk határok közé szorították: a nagyobb szórás mellett spontán is kialakult ehhez hasonló mértékű torzítás a rendszerben.)

VIII. Nagyapó 2012.02.27. 22:42:03

(Másrészt csak tipp, de ránézésre sztem a felső két kiugró értéket eltávolítva könnyen lehet, hogy érezhetően gyengülni fog az a kapcsolat...)

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2012.02.27. 23:01:24

@VIII. Nagyapó: Az R-négyzetben kb. tízszeres a különbség.

Egyébként érdemes úgy is lejátszani, hogy az egyik párt minimális arányban győz: mondjuk 34%-ot kap, szemben a többiek 22-22%-ával. A győztes mindig viszi a mandátumok 50+%-át, kivéve, amikor az LMP kap 34%-ot, mert akkor ők koalázhatnak a szocikkal. "A győztes mindent visz, kivéve ha LMP."

Amíg az ellenzék ilyen széttagolt, marad a centrális erőtér.

vizipipa 2012.02.28. 00:24:17

A második ábrán az van, hogy a választópolgárok száma kb. 40-75 ezer között van.
Szerintem csak Budapesten van 3 körzet, ahol 30 ezernél kevesebb (2010). Hova lettek?

bontópál 2012.02.28. 00:36:52

@vizipipa: Köszönöm jogos! Az ábra rajzolásakor kimaradt a választókerületek egy része. (Az új választókerületek ábrájába raktam be az adatokat, ezért csak az első 106 választókerület került be.) Szerencsére ez a lényegen nem változtat - így sincs kapcsolat a két változó között.

bontópál 2012.02.28. 00:40:07

@Holger Hartland: Ennek az az oka, hogy egy ilyen kiegyensúlyozott helyzetben - ami egyébként nem túl életszerű - az szerzi a legtöbb szavazatot, aki bizonyos országrészeken sokkal erősebb, mint átlagosan, így relatív győztesként képes sok egyénit megnyerni. A négy parlamenti párt közül 2010-ban az MSZP támogatottsága volt földrajzilag a leginkább kiegyensúlyozott, a Jobbiké a legmarkánsabb.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2012.02.28. 02:26:02

@bontópál: Egyelőre csak egyetlen "életszerű" helyzet van: az, hogy alacsony részvétel mellett a Fidesz gerrymanderingtől függetlenül, vitathatatlanul nyer. Jelenleg minden más helyzet "életszerűtlen", akár az MSZP, akár az LMP, akár a Jobbik drasztikus erősödése. És akkor a modellben még nem is szerepeltek új pártok (DK vagy egy esetleges "Bajnai-párt".) A Fidesz fölénye inkább az ellenzék elhasználódottságán és hitelvesztésén (MSZP, DK), növekedési korlátain (Jobbik), valamint erőtlenségén (LMP) alapul, no meg azon, hogy a Jobbik nem koalícióképes a többi ellenzéki párttal, vagyis a Fidesz még relatív mandátumtöbbség esetén is kiváló alkupozícióban lenne. A gerrymandering egyelőre csak hab a tortán.

De tessék, itt egy újabb pikáns helyzet: ha a Fidesz a szavazatok 34%-át, a Jobbik az 5%-át, az LMP a 31%-át, az MSZP a 30%-át kapja, úgy egy Fidesz-Jobbik koalíció mandátumokban 101-98-ra nyer és a szavazatok 39%-ával kormányt alakíthat (szemben a 61%-ot kapott két ellenzéki párttal).

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2012.02.28. 02:29:58

Az még a röhejes, hogy a HaHások így elrontották és kínos magyarázkodásra kényszerültek, pedig regresszióval sokkal egyszerűbb és szemléletesen is elmagyarázható. Az ország "fideszesebb" területein ugyanannyi szavazatra több egyéni mandátum jut.

blz42 2012.02.28. 10:58:47

Remek kis elemzés, jó, h megcsináltad!

(Csak egy elütést még javíts: utolsó előtti mondat "fideszes szavazók szavazatA")

vizipipa 2012.02.28. 11:03:39

A gerrymandering alapfeltevése, hogy van stabil, nem változó, párt elkötelezettség a választók jelentős részében. Csak ebben az esetben van értelme a választókörzetek "pártra" szabásának.
A 2002-es és a 2006-os eredmények összehasonlítása alapján kimutatható ilyen irányultság. A 2010-es eredmények viszont cáfolnak minden ilyen feltételezést. Nincs stabil pártelkötelezettség, legalábbis a szavazók nagy részénél!
- 2006, MSZP: 2 336 705 szavazat (43,21%).
- 2010, MSZP: 990 428 szavazat (19,30%).

- 2006, Fidesz-KDNP: 2 272 979 szavazat (42,03%).
- 2010, Fidesz-KDNP: 2 706 292 szavazat (52,73%).

Miféle stabilitás az ahol egy párt (MSZP), az egyik választásról a másikra elveszti szavazói 55,72 százalékát?
Miféle stabilitás az ahol 2010-ben 383 876 (7,48%) szavazatot kap egy 2006-ban még nem is létező párt (LMP)?
Miféle stabilitás az ahol 2010-be 855 436 (16,67%) szavazatot kap egy párt (Jobbik), amelyik 2006-ban nem jutott be a parlamentbe (MIÉP-Jobbik 119 007 szavazat, 2,20%)?

A gerrymandering alapfeltevését, a nem változó párt elkötelezettséget nem látom igazolva!

bontópál 2012.02.28. 11:14:34

@vizipipa: A gerrymandering alapfelvetése az, hogy a pártok földrajzi beágyazottsága meglehetősen állandó - és nem az, hogy az országos támogatottsági szintjük az. A földrajzi beágyazottság még az MSZP esetében is elég stabil 2006 és 2010 között, de most nem is ez a kérdés, hanem a Fidesz beágyazottsága, hiszen a törvényt a Fideszre szabták. A Fidesz földrajzi beágyazottságban pedig kőkemény a kontunuitás - lásd a harmadik ábrát.

pannonfunk · http://utunkultraba.blog.hu/ 2012.02.28. 11:48:36

@bontópál: De ha elfogadod azt, hogy a Fidesz földrajzi beágyazottságában kőkemény a kontinuitás, sőt, tovább megyek, az adatokból az is kiolvasható, hogy a Fidesznek van a legkeményebb szavazótábor-magva, akkor meg tökmindegy, hogy ki mit hogy elemez, úgyis a Fidesz fog győzni. Oszoljanak, kérem, nincs itt semmi látnivaló...

Vagy: mégis azt mondod, hogy van esély a kormányváltásra, node akkor tenni kellene. Nade mit? Mert az "elég volt a megszorításokból" akkora kőkemény demagógia, hogy azt nem fogja bekajálni a nép. Vagy ha bekajálja, akkor ugyanúgy megy hosszútávon az LMP a süllyesztőbe, mint a szocik.

Szóval alapvetően el kell ismerni, hogy ügyesen húzta meg a fidesz a választókerületek határait (számukra kedvezően), de ez csak a pillanatnyi állás. És mint ahogy megdőltek olyan dogmák is, hogy "a fideszes jelöltnek nincs esélye a szocival szemben Komlón/Csepelen/Ózdon/Kazincbarcikán", ugyanúgy történhet változás a jelenlegi pártpreferenciákban is. Ez két (három) úton lehetséges: vagy a fidesz nagyon elkúrja, vagy lesz egy meggyőző politikai alternatíva (vagy minkettő). Igazából 24 év demokráciajátszósdi után most már lehetne egy olyan választás is, ahol a szavazók nagy része valami mellett szavaz, és nem valami ellen. Ehhez pl. ennek a blognak a szlogenjét is ki lehetne (kellene) dobni...

bigapples 2012.02.28. 20:29:57

Először is elismerésem a felrakott háttéranyagért. Különösen, hogy amennyire alátámasztja a riportban elhangzott állítást, legalább annyira csökkenti is a felvetett probléma jelentőségét.

Az adatokból egyértelmű, vastagabban fogott a kréta a Fidesz javára a választókörzetek kijelölésénél.

A 2 fő kérdés szerintem, hogy
1, ez milyen mértékű
2, milyen hatással van a választásra

1, A 106 körzet 80%-ánál 10% alatti az eltérés a választópolgárok számában és kettő kivételével a többi körzet is belül van a 15%-os határon.
Azaz bármilyen Fidesznek kedvező hatás elég korlátozottan érvényesülhet csak.

A klasszikus amerikai gerrymandering példákhoz képest a választókerületek viszonylag természetes alakúak, nem érthető tetten az US választási körzeteknél tapasztalható nyilvánvaló irányítottság. Csak példaként, az alábbihoz hasonló körzetek nincsenek Magyarországon és szerintem nem mondod azt, hogy az amerikai kongresszusi vagy szenátusi választási rendszer nem demokratikus ezek miatt:

cafe.sangsanguniv.com/cafe/user/joy_gyeongnam/images/7F1C0898-6648-B4C3-45B7-E315C8AD905A.jpg

socialcapital.files.wordpress.com/2011/11/illinois-4th-district-map-gerrymandering.jpg

s1131.photobucket.com/albums/m542/swolf318/Redistricting%20Maps/?action=view&current=MEgop1-0-1.jpg

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b9/IL17_109.gif

2, A választásnál a körzetrajzolás torzító hatása viszonylag minimális. Először is, a választási rendszerünkben benne van a többségi elv, a helyek több mint 50%-a így kerül majd kiosztásra. Nem kell csodálkozni, hogy kevesebb szavazatszám több képviselőhelyet érhet, ez a körzetek méretétől függetlenül kódolva van a rendszerbe, mert területi eltérések vannak az egyes pártok támogatottságában.

Az excel file-ban közölt modellel is elérhető olyan eset, amelyben a szavazatok alapján az MSZP, vagy Jobbik második helye végül mandátumok számát tekintve első helyet eredményez.

A modell jól mutatja, hogy a 38-44% körüli eredmény kellhet az abszolút többséghez a baloldalnak vagy a Fidesznek. Az új körzethatárok miatt a többiekhez képest a Fidesz számra legfeljebb 2-2.5%-kal válik alacsonyabbá az a határ, amelyet az absz. többség eléréséhez el kell érni.

Ez a becsülhető választói részvétel alapján kb 10 ezer szavazót jelenthet. Hol van ez a szám akár csak a határontúli magyar állampolgárok várható szavazatszámához képest?

Ráadásul a Fidesznek ott van a Jobbik, amely legalább 20%-os eredményt fog hozni és zömében jobboldali szavazókat szólít meg. A baloldali váltópártként fellépő erő számára, amely 2014-ben valószínűleg az MSZP lesz, a modell szerint elég lehet 40% alatti eredmény is a kormányalakításhoz akár vörös-zöld, akár vörös koalícióra támaszkodva. Anélkül is, hogy közös baloldali egyéni jelöltek indulnának. Ez azt jelenti, hogy a választók kevesebb, mint felének a szavazatával baloldali kormány állhat fel. Nagyon nem körzethatárokon fog múlni a választási eredmény.

Látható a mérésekből milyen a 40 alatti korosztály választási preferenciája. Akármennyire rajzolják nagyobbra a nehézipari örökségük miatt klasszikusan baloldali körzetek határát, a baloldal számára akkor fognak elveszni biztos háttérországként ezek a körzetek, amikor eltűnik a szavazók közül az egykori nehézipari munkásság. Hasonlóan Újlipótvárosban az egykor odatelepített nyugdíjas katonatiszti, MSZMP pártisztviselői bázis. A mai területi preferenciák 2-3 ciklus múlva természetes okokból jelentősen meg fognak változni.

A Fidesz "ügyesen" húzta meg a határokat, a számára kedvező hatás megvan, de nem túl jelentős. Például egy szoci szavazat is többet ér, mint egy LMP-s a modell alapján. A Fidesz hatását tekintve sokkal kevésbé nyúlt bele a rendszerbe, mint 2000-ben Németországban az SDP a berlini körzeteknél. Olyat meg végképp nem tett, ami az amerikai körzethatárok kijelölésénél mindennapos. Az új körzethatárok miatt antidemokratikusnak tekinteni a választási rendszert durva aránytévesztés.

A baloldalnak megvan az esélye az erős szélsőjobboldali konkurens jelenléte miatt akár jóval 50% alatti eredménnyel is abszolút többséget szerezni. Akár az MSZP-DK kettősnek önmagában is. Nem a körzethatárokon fog múlni, hogy ezt (szerintem) nem érik el.

VIII. Nagyapó 2012.02.29. 11:45:10

@Holger Hartland:

A regressziós egyenes meredekségére gondolok a szavazóköri létszám arányában (ami egyébként a korábbi ábrán jóval meredekebbnek tűnt a régi rendszerben is).

De mindenképp úgy volna korrekt, ha megnéznénk a többi pártra is. Nekem erősen gyanús, hogy ehhez hasonló meredekségű kapcsolatot a jóval nagyobb régi szórás mellett fogunk azért találni véletlenül is.

VIII. Nagyapó 2012.02.29. 11:56:27

@VIII. Nagyapó:

(A prediktált létszámkülönbség még a legkisebb és a legnagyobb Fidesz-támogatottságú körzet létszáma közt is csak tizenpár százalékos, miközben a régi rendszerben az eltérés háromszoros volt a legnagyobb és a legkisebb választókör közt.

Ez azért kevés egy nem igazán kiélezett választás átfordításához, a migráció sajátosságai is jóval nagyobb szisztematikus torzításokat vihetnek a rendszerbe...)

VIII. Nagyapó 2012.03.01. 00:11:23

No, megnéztem közben a 2006-os eredményeket (nekem csak a szavazatok száma és nem a választókörök létszáma volt meg egy fájlban).

Ez alapján akkor a Fidesz esetében a regressziós egyenes valóban elég vízszintes, viszont a pálya hasonlóan lejtett az MSZP számára, mint most Fidesznek (a regressziós egyenes meredekségét a szavazókörök létszáma arányában vizsgálva). (Igaz, cserébe az SZDSZ-es szavazókörök voltak elég nagyok.)

Szóval ehhez hasonló mértékű torzulások kialakultak a régi rendszerben is.

(Az állítás persze nem az, hogy nem volt tervezés, csak annyi, hogy a kormánypárt viszonylag szűk keretek közt "játszott" a számokkal. Ami persze nem szép dolog, de tekintve, hogy némi gerrymandering nálunknál fejlettebb demokráciákban is megesik, nem is különösebben kirívó.)

ember67 2012.03.01. 14:49:57

Pártosodás és pártoskodás

A Magyar történelem bebizonyította, hogy a magyar nép tekintve európában példátlan habitusát, csak önmaga által legyőzhető. Soha semmilyen erő nem tudta megtörni, csak abban az esetben, ha sikerült –az oszd meg és uralkodj elv alapján- a magyarok különböző csoportjait egymásnak ugrasztani. Csak a legutóbbi idők példái alapján így jártunk a Tanácsköztársaság alatt, II. világháború előtt a belépéskor a nácikkal, alatt a nyilas rendszerben és után, mikor a nép fele rendszerellenesség miatt börtönbe került a másik fele által. Így jártunk 1956-ban, mikor a fejekben lévő zűrzavar miatt "kitántorgott 2 millió" és amivel kapcsolatban még ma sem tudjuk helyretenni magunkban a dolgokat.

Akárhogy nézzük, Magyarországon az összes vészterhes időszakot a belső békétlenség okozta. Az 1988-as rendszerváltás során rövid ideig az ország az együttműködés eufóriájában úszott: sem az új politikai erők, sem a régi hatalom képviselői nem akarták átharapni egymás torkát, s ha nem is teljesen egy irányba igyekeztek húzni a szekeret, mégis volt közös szándék.

Ez az együttműködési készség tette lehetővé, hogy –eltérően a régióban megszokottól- vér folyjék az utcán és lángba boruljon az ország.

Ma is hiszem, hogy az akkor meghatározó politikusok felelősségtudata volt az a tényező, mely számukra kötelezővé tette a rendszerváltás tárgyalásos, békés lebonyolítását.

Mert hiszen csőcselék, mely fegyverrel vett volna bosszút, mindkét oldalon lett volna.

A megosztottság az a betegség, mely oly mértékben legyengíti Magyarországot, hogy bármilyen hatás csak tovább gyengítheti, mint egy inogásnak indult építményt.

Jelen korunk pártoskodása táptalaja a szélsőségek terjedésének. Természetes, hiszen politikánk a szélsőségeken alapul.

Utóbbi választásaink kizárólag arról szóltak, hogy mely párt tudja az elvakult híveit odaterelni az urnákhoz.

Márpedig az elvakult pártkatonáknak ezért a hűségért követelésük is van. Tekintettel elvakultságukra első és legfontosabb követelésük az ádáz küzdelem a másik oldal ellen. Megkövetelik az együttműködés teljes megszakítását sőt, -Orbán Viktor által már nyíltan is tudjuk- az ellenfél teljes megsemmisítését.

Ez nem egyoldalú, hanem ahány párt indul a választáson, annyi oldalú.

A matematika vektorok összegzésére vonatkozó törvényei itt is helyénvalóan működnek: ha egy tárgyat különböző irányba rángatunk, az vagy egyhelyben marad, vagy –rosszabb esetben- szétszakad.

Hála istennek, hogy a társadalmi folyamatokban a tehetetlenség sokkal nagyobb, mint a fizikában: ennek az ide-oda rángatásnak az eredményeként létrejött a társadalomnak egy mozdíthatatlan magja, melyet a politikatudomány „nemválasztók” csoportjának nevez.

Mindamellett, hogy ez a csoport a tehetetlenségért felel, egyben a stabilitást is biztosítja. Mármint ha kívülről tekintjük. Közvéleménykutatók, politológiai intézetek próbálják kideríteni ezen tömeg motivációit, annak megfelelően, hogy mi a célja vele, kinek adja el az adatokat: apatikus tömeg, melyet nem érdekel a politika, vagy megfélemlített tömeg, mely nem mer megnyilatkozni, esetleg bölcsek kara, mely nem tartja méltónak a jelenlegi politika egyik oldalát sem a szavazatára. Mint látható, ezen nem szavazók tagjai mindenesetre a regnáló politikai kurzus kénye kedve szerint van felcímkézve, anélkül, hogy szavazott volna!

Ámde létezik olyan tudomány, mely ennek csoportnak a virtuális mozgatásával foglalkozik: a kommunikáció. Feladata minden oldalon ezen csoport hallgatásának a maga érdekében történő felhasználása. Ki ne hallotta volna még, ahogy minden oldal a maga oldalának kommunikálta ezen jelenséget: a jelenlegi hatalom 2/3-ról beszél, holott a választóknak az 50%-a volt összesen választani. Vagy az ellenzék, aki ugyanezen szempontok kiforgatásával a voksok felét! vinnék el most a kimutatások alapján.

És itt vetődik fel ezen választói- illetve nem választói –csoport szerepe. Tudniillik ha nem szavaznak, egyaránt hol piros, hol zöld, hol fekete, hol narancs színbe öltöztetve szerepelnek a statisztikákban. Csakhogy nem ott és akkor, mikor ők gondolják, hanem amikor az aktuális politikai szélsőséges pártkatonák által irányított politikai csoportok akarják!

Ez viszont rendkívül veszélyes önáltatásra ragadtatja az eleve szélsőséges elvárásoknak megfelelni akaró politikusokat.

Ezen önáltató manipuláció odáig fajult, hogy ezen csendes csoportokat a politika jelenleg szürkemarhának titulálja. A meglátást nagyon jól példázza az új választójogi törvény, illetve a pártfinanszírozási törvény hiánya.

A választójogi törvény most már papíron is kimondja, hogy ennek a „szürke masszának” a megszólítása nem is szükséges, véleménnyilvánításra bírása nem cél. Egy fordulóban, ha 3 ember megy el szavazni, az már tökéletesen elegendő -ha nem is a nép akaratának megismeréséhez- a hatalom megszerzéséhez. Azért ez így leírva eléggé nyilvánvalóan megmutatja a politikusok népi felhatalmazásra való igényét…

A pártfinanszírozási törvény minden oldali (elnézést az újonnan jövőktől) fektetése pedig szintén elég nyilvánvalóan megmutatja a pártok iszonyodását attól, hogy a pénztáruk függjön az őket ténylegesen támogatók számától (nem arányától).

Tovább megyek: ezen tömeg megmozgatása, megszólítása a vezető pártok részéről kifejezetten kerülendő! A választáson megjelenő állampolgárok számának emelkedése háttérbe szorítja –az elvakult droidok száma alapján már előre jól kiszámított- a pártok által elvárt és kívánatos eredményt.

Hiszen amennyiben megmozdul a most kb 3 milliónak saccolt tömeg, az a 2 milliós 2/3-ot nem hogy csökkenti, hanem rögtön marginális eredményt csinál belőle.

És akkor abban a pillanatban a Jobbik 10%-a olyan értékre csökken, mely ajtót mutat a parlamentben nekik.

Ezen kis matematikai modell rögtön megmutatta, hogy ezen nemszavazó bázis apátiájának, undorának fenntartása miért érdeke a jelenlegi parlamenti pártoknak.

A politika felé fennálló undor és apátia fenntartásának eszköze a politikai hisztériakeltés. A Gyurcsány-Orbán háború olyan szintre emelte a politikai hazudozás és manipuláció szintjét, amely tökéletesen alkalmas ezen elfordulás nemcsak keltésére, hanem fenntartására is. Mindkét oldalon.

Minden értelmes, mérlegelő állampolgár egyre inkább legyintve nézi a politika néven futó kutyakomédia újabb és újabb felvonásait, melyek után mind gyakrabban teszi fel a kérdést:hát hülyének néznek ezek engem?

Tisztelt választó!

Nem számít az, hogy Ön miért, milyen meggondolásból, milyen érzések - legyen az megbántottság, undor, félelem, sértettség, szégyen (pozitív jellemzőt ne várjon) – miatt, csak az a lényeg, hogy elforduljon a politikától és emiatt NE MENJEN EL SZAVAZNI!

Csak ebben az esetben van ugyanis módja egy –az ország lélekszámához képest elenyésző- maroknyi elvakult bázison alapuló pártnak akár az egyeduralomra, akár a szélsőségek törvényhozásban megjelenítésére is!

Még egy megjegyzés: a jelen kimutatások szerint az emberek 80%-a mondja azt, hogy nem jó irányba mennek a dolgok.

Ja kérem, aki bedobja a gyeplőt a lovak közé, az utána ne panaszkodjon. A régi mondás szerint: „Potyautas vésd jól észbe, hogy ne szólj a vezetésbe!” Másrészt viszont örvendetes jelenség, hogy az emberek józan ítélőképessége, igazságérzete, méltósága –bár egyenlőre a szívükben- de megmaradt, éledezik, tiltakozik a jelenkori magyar politika elitje ellen.

Amennyiben viszont tisztelt választó jobban szeretné érezni magát a bőrében, szeretné azt a torkát fojtogató tehetetlen dühöt, undort, szégyent megszüntetni, akkor kérem, hogy személyes jelenlétével, mosolyával, esetleg egy szál virággal menjen ki pl március 15.-én sétálni, május 1.-én majálisozni, köszönteni polgártársait kalapemeléssel, vagy bólintással vagy különböző megmozdulásokkor szolidaritásával támogatni az elesetteket és legfőképp a megfelelő időben SZAVAZZON! Mert a jelenlegi acsarkodáson alapuló politika (sic) ellenében ez a nyugalom, méltóság, tisztelet a legjobb válasz.

Tudniillik csak így lehet ráébreszteni a jelenlegi politikai „elitet” önmaguk kisszerűségére és AZ IGAZI HATALOM BIRTOKOSÁNAK, A NÉPNEK NAGYSZERŰSÉGÉRE, MÉLTÓSÁGÁRA, SZOLIDARITÁSÁRA, ELSÖPRŐ EREJÉRE!